A tömjénút városai a Negev-sivatagban : Kapcsolódó szócikkek, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

A tömjénút városai a Negev-sivatagban

A tömjénút városai a Negev-sivatagban
Világörökség

Mamshit
Adatok
Ország	Izrael
Világörökség-azonosító	1107rev
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	III, V
Felvétel éve	2005
Elhelyezkedése
A tömjénút városai a Negev-sivatagban Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″31.0975, 34.65777777777831.097500°N 34.657778°EKoordináták: é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″31.0975, 34.65777777777831.097500°N 34.657778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz A tömjénút városai a Negev-sivatagban témájú médiaállományokat.

Arava-Tichona-völgy

Haluza

Mamshit

Shivta

A tömjénút városai a Negev-sivatagban

A tömjénút városai a Negev-sivatagban Izrael világörökségi helyszíne. A négy nabateus város, Haluza, Mamshit, Avdat és Shivta a hozzájuk tartozó erődítményekkel és a Negev-sivatag mezőgazdasági tájaival a tömjén és a fűszer fő kereskedelmi útvonalának a mediterraneumig vezető részén terül el. Mind tükrözik a Szaúd-Arábiából a mediterráneumba irányuló, a Kr. e. 3. századtól az Kr. u. 2. századig virágzó tömjén- és mirhakereskedelem bőséges jövedelmezőségét. Modern öntözőrendszereik, városi épületeik, erődítményeik és karavánszerájaik nyomai mind arról az útról tanúskodnak, ahogyan a zord sivatagban megtelepedett a mezőgazdaság és a kereskedelem. A nabateus városok és a kereskedelmi útvonalaik ékesszóló bizonyítékai a tömjén gazdasági, társadalmi és kulturális fontosságának a hellenisztikus világban és a Római Birodalomban. Az utakon nem csak tömjén és egyéb kereskedelmi áruk (pl. fűszerek) utaztak, hanem emberek és eszmék is. A városok, erődök, karavánszerájok és kifinomult mezőgazdasági rendszerek majdnem megkövesedett maradványai, amelyek a tömjénút mentén sorakoznak a Negev-sivatagban, bemutatják, milyen kimagasló választ adott az ember az ellenséges sivatagi körülményekre, és hogyan teremtett mintegy évezreden át tartó virágzó civilizációt.

A világörökségi helyszínek:

Helyszín	Koordináták	Felvétel éve
A tömjén- és fűszerkereskedelmi út Arava-Tichona-völgy	é. sz. 30° 32′ 28″, k. h. 35° 09′ 39″30.541111111111, 35.16083333333330.541111°N 35.160833°E	2005
Haluza	é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″31.0975, 34.65777777777831.097500°N 34.657778°E	2005
Mamshit	é. sz. 31° 01′ 34″, k. h. 35° 03′ 04″31.026111111111, 35.05111111111131.026111°N 35.051111°E	2005
Shivta	é. sz. 30° 52′ 53″, k. h. 34° 37′ 54″30.881388888889, 34.63166666666730.881389°N 34.631667°E	2005

Kapcsolódó szócikkek

Források

Udi Levy: Petra Az elveszett civilizáció - Bp. General Press K. 1996. - ISBN 963-9282-58-8
C.Diercke - E. Gaebler: Schul-Atlas für höhere Lehranstalten - Braunschweig, 1899. G. Westermann Verlag
Encyclopedia Britannica Hung. CD-ver. 2005.
http://whc.unesco.org/en/list/1107

Sablon:Izrael világörökségi helyszínei m v sz Izrael világörökségi helyszínei
	Kulturális	Akkó óvárosa · Maszada régészeti lelőhelye · Tel-Aviv · Bibliai lelőhelyek – Megiddó, Hacor, Beér-Seva · A tömjénút városai a Negev-sivatagban (Haluza, Mamshit, Avdat és Shivta) · Bahái szent helyek – Haifa és Nyugat-Galilea · Kármel-hegyi barlangok · Bét Guvrin és Maresha barlangjai · Bet She’arim nekropolisza