Asszíria uralkodóinak listája

Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el. Az Assur, később Ninive központú apró állam története során meghódította egész Mezopotámiát, Kis-Ázsia keleti részét és a Földközi-tenger keleti partvidékét. Az asszír újbirodalom korában Egyiptommal hadakozott, sőt el is foglalta azt. Közel másfél évezredes történelme a Közel-Kelet történetének fontos része.

Archaikus kor (vagy asszír archaikum)

Az asszír királylista közlése szerint ők „sátorlakók”, azaz nomád sejkek voltak. A névlistán kívül nem sok egyéb információ áll rendelkezésre a korról. Néhány itt fellelhető név előfordul Ebla, Mári és más mezopotámia-környéki település feliratos anyagaiban. A korszak asszírjai (a névanyag alapján) sémi-hurri (szemita-hurrita) etnikumúak.

„Ősatyák”

I. Samsi-Adad ősei, valójában nem voltak Assur urai.

Óasszír kor (i. e. 1906 – i. e. 1380)

A hosszú kronológia szerint i. e. 2050–1595.

Az I. Samsi-Adad előtti hat név mellett az asszír királylistán az szerepel, hogy „uralkodási idejük nem ismert”. Valójában ők voltak Assur királyai, akik közül az utolsót, II. Erisumot az idegen, amorita I. Samsi-Adad döntötte meg.

A korszakban folyamatos és erősödő az amorita népelem jelenléte. Ezt a kort amorita asszírok korának is nevezik.

Középasszír kor (köz. kron. i. e. 1380 – i. e. 912)

Középasszír kor, etnikailag az amorita-hurrita asszírok kora.

Az évszámokat a királylista és az évkönyvek folyamatossága rögzíti.

Újasszír Birodalom (i. e. 912 – i. e. 609)

Az Asszír Újbirodalom korát sokszor csak II. Assur-nászír-apli uralkodásával (i. e. 884-től) kezdik, a középasszír kort pedig I. Tukulti-apil-ésarra uralkodásával lezárják. Az i. e. 1076–884 közötti intervallumot átmeneti időszakként, az arameus expanzió korszakaként tartják számon. Az arameus invázió a középasszír virágkort megtörte és visszaszorulást hozott, ezért indokolt ennek beiktatása.

A kronológiát az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozás rögzíti, [1] Archiválva 2009. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, ami III. Assur-dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Eszerint II. Sarrukín i. e. 721-ben lépett trónra.

portré	uralkodó	uralkodott	rokonság	megjegyzés
	II. Adad-nirári	i. e. 911 – i. e. 891	II. Assur-dán fia.
	II. Tukulti-Ninurta	i. e. 890 – i. e. 884	II. Adad-nirári fia.
	II. Assur-nászir-apli	i. e. 883 – i. e. 859	II. Tukulti-ninurta fia.
	III. Sulmánu-asarídu	i. e. 858 – i. e. 824	II. Assur-nászir-apli fia.
	V. Samsi-Adad	i. e. 823 – i. e. 811	III. Sulmánu-asarídu fia.
	Sammuramat	i. e. 811 – i. e. 792	V. Samsi-Adad felesége, III. Adad-nirári anyja	régens
	III. Adad-nirári	i. e. 810 – i. e. 781	V. Samsi-Adad fia.
	IV. Sulmánu-asarídu	i. e. 780 – i. e. 772	III. Adad-nirári fia.
	III. Assur-dán	i. e. 772/771 – i. e. 754	III. Adad-nirári fia.	Meghódította a zsidók északi államát, Izraelt.
	V. Assur-nirári	i. e. 753 – i. e. 746	III. Adad-nirári fia.
	III. Tukulti-apil-ésarra	i. e. 745 – i. e. 727	III. Adad-nirári fia?
	V. Sulmánu-asarídu	i. e. 726 – i. e. 722	III. Tukulti-apil-ésarra fia.
	II. Sarrukín	i. e. 721 – i. e. 705	III. Tukulti-apil-ésarra fia.
	Szín-ahhé-eríba	i. e. 704 – i. e. 681. január	II. Sarrukín fia.
	Assur-ah-iddína	i. e. 680 – i. e. 669. december	Szín-ahhé-eríba fia.
	Assur-bán-apli	i. e. 668 – i. e. 627	Assur-ah-iddina fia.	szül. i. e. 685 körül
	Assur-etelli-iláni	i. e. 629 – i. e. 627	Assur-bán-apli fia.	megh. i. e. 623
	Szín-sum-lisir	i. e. 627
	Szín-sar-iskun	i. e. 627 – i. e. 612	Assur-bán-apli fia.
	(II.) Assur-uballit	i. e. 611 – i. e. 609	Sokszor nem számítják az uralkodók közé.

I. e. 612-ben Ninive, az Asszír Birodalom utolsó fővárosa elesett a médek és a Újbabiloni Birodalom elleni háborúban. Egyiptom támogatásával Harránból az ismeretlen származású II. Assur-uballit még megpróbálta az asszír hadsereg és adminisztráció maradékával fenntartani a birodalmat, de i. e. 609-re végleg elbukott.

Források

• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

• Komoróczy Géza: Asszírok: az identitás változásai (ÓKOR, 2006. V. évfolyam 1. szám)
• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9