Bújj, bújj, zöld ág

A Bújj, bújj, zöld ág egy magyar népdal. Eredetileg nagylányok virágvasárnapi villőzésének,[1] a Dunántúlon zöldágazásának volt része. Mára gyermekdallá vált. Két közismert főváltozata van.

Két gyerek szembefordulva két kézzel kaput tart, a többiek kézen fogva, nyolcast leírva átbújnak alatta. A dal végén a két kaput tartó összefogja a közelében álló gyerekeket, és megkérdezi tőlük, melyikükhöz mennek. A gyerekek a választott kapus mögé sorakoznak fel. Folytatják a dalt, amíg minden gyerek valamelyik kapus mögött áll.

Az utolsó sor ősi ráolvasás, összeregölő ének. A szita egyenértékű a sámándobbal.

Első változat

Bújj, bújj, zöld ág
Műfajmagyar népdal
Hangfajdó-hexachord
A kotta hangnemeC dúr
A gyűjtés adatai
GyűjtőBartók Béla
A gyűjtés helyeÚjszász
A gyűjtés ideje1918
(Vár)megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kiemelt források
Dobszay97
\version "2.18.2" \layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } } \header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg dallam = \relative c' { \key a \minor \time 2/4 \tempo 4 = 60 \set Staff.midiInstrument = "harpsichord" \transposition c' g' a g e g g8 a g4 e g8 g g a g f e d e d e d c4 c \repeat unfold 2 { g' a g e g8 e g4 g8 e g4 } \repeat unfold 2 { g8 a g f e4 d } e d c r \bar "|." } \score { << \dallam \addlyrics { Bújj, bújj, zöld ág, zöld le -- ve -- lecs -- ke, nyit -- va van az a -- rany -- ka -- pu, csak búj -- ja -- tok raj -- ta! Nyisd ki, ró -- zsám, ka -- pu -- dat, ka -- pu -- dat, hadd ke -- rül -- jem há -- za -- dat, há -- za -- dat, szi -- ta, szi -- ta, pén -- tek, sze -- re -- lem csü -- tör -- tök, bab -- szer -- da. } >> \layout { indent = 0.0\cm } } \score { \unfoldRepeats \dallam \midi { } }

Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu, hadd bújjatok rajta.
Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,
hadd kerüljem házadat, házadat.
Szita, szita péntek, szerelemcsütörtök,
bab szereda!

Feldolgozás:

Szerző Mire Mű
Gárdonyi Zoltán négykezes zongora Bújj, bújj, zöld ág, 1. darab
Ludvig József ének, gitárakkordok Kis kacsa fürdik…, 22. oldal

Másik változat

Bújj, bújj, zöld ág
Műfajmagyar népdal
Stílusrégi
Hangfajdó-hexachord
A kotta hangnemeC dúr
{ << \relative c' { \key a \minor \time 2/4 \tempo 4 = 60 \set Staff.midiInstrument = "harpsichord" \transposition c' g' a g e g g8 a g4 e g8 g g a g f e d e d e d c4 c g' a g e g8 g g a g4 e g8 g g a g4 e g8 f e d c4 c \bar "|." } \addlyrics { Bújj, bújj, zöld ág, zöld le -- ve -- lecs -- ke, nyit -- va van az a -- rany -- ka -- pu, csak búj -- ja -- tok raj -- ta! Raj -- ta, raj -- ta, le -- sza -- kadt a paj -- ta, le -- sza -- kadt a paj -- ta, benn ma -- radt a macs -- ka. } >> }

Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu,
csak bújjatok rajta!
Rajta, rajta leszakadt a pajta,
leszakadt a pajta, bennmaradt a macska.

Keletkezése

Néhány magyarázó erotikus, sőt pornográf tartalmat vél felfedezni a dalban. Szerintük a dalocskát eredetileg felnőttek énekelték felnőtteknek, virágnyelven elhangzó nemi felvilágosításként. Eszerint a zöld ág a férfi nemi szervre, az aranykapu pedig a női vaginára való népies utalás. A bújócska pedig maga a nemi aktus, vagyis a szüzesség elvesztése. Ha pedig sok a bújás, akkor "bennmarad a macska", vagyis megfogan a gyermek. Az effejta népszerű magyarázatok azonban nem tudományosak.[2]

1) A dal első szakaszát Kohányi (eredetileg Kohn) Sámuel zsidó származású óvó-pedagógus és zenetanár írta. Számos gyermekdala jelent meg magyar és német nyelven, melyeket 4-10 éves gyermekeknek szánt. A dalt Bujósdi címmel Dalkönyv óvó-képezdék, ovodák, gyermekkertek, népiskolák alsobb osztályai valamint családi körök használatára című művében adta közre 1878-ban. A szöveg alatt a szerző a játék menetét is leírja, ami megegyezik azzal, ahogy ma is játsszák. Kohányi művének előszavában így ír: "... ha verseim nem is birnak költészeti beccsel, mindamellett, minthogy a gyermekek felfogása körében mozognak, könnyen érthetők és a tárgyhoz alkalmazottak, és szakértők véleménye szerint jó szolgálatot teendnek az ügynek." Ez a gyermekek számára írt műdal számos korabeli gyermeklapban és gyermekjáték gyűjteményben is megjelent.[3]

2) A mű idővel folklorizálódott, és az egész országban elterjedt. Már nem csak a legkisebbek énekelték az óvodákban és az elemi iskolákban, de a falusi serdülő ifjak is megtalálták benne hagyományaikat. A dal ekkor vált kedvelt elemévé az ún. hidas játékoknak is, melyeknek záró, refrénszerűen ismétlődő része lett. Ám sok helyen kezdő szakaszként énekelték máshonnan átvett sorokkal együtt. Ezek a toldások azonban, amint az más népdaloknál is megfigyelhető, nem feltétlenül állnak tartalmi összefüggésbe a többi szövegrésszel. A ritmus, a dallam, a szavak csengése, a játék öröme fogja össze a dalt és a köréje épülő koreográfiát. Viszonylag későn került a szövegbe a máshonnan nem ismert "Rajta, rajta, leszakadt a pajta, alatta maradt a kismacska" sor, melyet először Kerényi György dokumentált 1949-ben Zalában. Később ebből elmaradt az „alatta maradt a kismacska” végződés, és a jobb énekelhetőség miatt a „bennmaradt a macska” változat rögzült.[4]

3) A gyűjtők Kiss Árontól kezdve Bartókon át nagy mennyiségű adatot vettek fel a 20. század elején a Bújj, bújj zöld ág falusi előadóitól. Az adatközlők mindenhol a játékos jellegét hangsúlyozták, és annak menetét írták le. Erotikus magyarázatot nem rögzítettek.[5] Az éneket leginkább a húsvéti ünnepkörben (virágvasárnap, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, fehérvasárnap, pünkösd) énekelték, játszották az ifjak, főképp a lányok. A játék során a résztvevők az emberi léleknek a mennyországba vagy pokolba való jutását adták elő. "A hidas játékoknak ősi mitikus vonatkozásaik vannak: híd vagy aranykapu vezet az égbe vagy a pokolba, az angyalhoz vagy az ördöghöz." – írja dr. Lázár Katalin népzenekutató. Mivel tavaszköszöntő játékról van szó, ezért annak előadása során a lányok a tavasz hírnökét, a zöld ágat hordozták végig a falun, mellyel nem csak a házakat, de a templomokat is feldíszítették. Az aranykapu tehát a mítoszok világában gyökerező motívum, míg a zöld ág a tavaszvárás természetes kelléke. Szó sincs női és férfi nemi szervekről.[6]

4) Mivel egyes pajzán népi (prózai) szövegekben a "vár" szó szlenges változata a női vulvát jelöli, ezért sokan a "Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat, hadd kerüljem váradat, váradat" sort is erotikus tartalommal ruházzák fel, és szexuális aktust látnak bele. Ezzel szemben a "vár" szó szó a népdalokban (Kiss Áron, Bartók Béla, Kodály Zoltán stb. szerint) a lakodalmas házat jelöli. A várjárás vagy várkerülés kifejezések pedig a háztűznézést jelentik, vagyis azt a hagyományt, amikor a férfi meglátogatja egyedül vagy a szüleivel a lányos házat és megkéri a lány kezét.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Villőzés = téltemetés.
  2. ↑ Mezei Csongor Andrea: [www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/gyerekirodalom_hangos_mesek/30618/miert_elozi_meg_a_szerelemcsutorto k_a_dobszerdat_gyerekdalok_es_mondokak_valodi_pajzan_jelentese Miért előzi meg a szerelemcsütörtök a dobszerdát? Gyerekdalok és mondókák valódi, pajzán jelentése.]. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  3. ↑ Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 39-40. o.  
  4. ↑ szerk.: Bartók Béla, Kodály Zoltán: A magyar népzene tára. 1. kötet – Gyermekjátékok, 134-135.. o. (1951.) 
  5. ↑ szerk.: Bartók Béla, Kodály Zoltán: A magyar népzene tára 1. kötet. – Gyermekjátékok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 127-146.. o. (1951) 
  6. ↑ Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 40-41. o.  
  7. ↑ Vágvölgyi Zoltán. „Bújj, bújj, zöld ág... Egy gyermekdal védelmében”. Honismeret 2024 április, 41-42. o.  

Források

1. változat:

  • Bújj bújj zöld ág zöld levelecske. Csemadok (Hozzáférés: 2017. április 28.) (kotta, szöveg, audió)
  • Gárdonyi Zoltán: Zöld erdőben, zöld mezőben: Magyar népdalok zongorára négy kézre. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 1. darab  
  • Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 35. o. ISBN 978 963 88686 9 5  
  • Magyar Néprajzi Lexikon: Bújj, bújj zöld ág. Hungarológiai Alapkönyvtár. Budapest: Akadémiai Kiadó (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  • Batta Péter: Nóták, játékok. Vajdasági Magyar Digitális Adattár (1934. március) (Hozzáférés: 2017. április 28.)
  • Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: 5. Nagy Daloskönyv. 5. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 150. o. ISMN 979 0 801659 00 2, gitárkísérettel  
  • Ludvig József: Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 22. o.  

2. változat

  • Énekeljük együtt!: Bújj, bújj zöld ág. teisz.hu (Hozzáférés: 2017. április 29.) (kotta, szöveg, audió)

Szöveg:

  • Bujj, bujj, zöld ág (Wikiforrás)
  • Kiss Áron: Magyar gyermekjátékgyűjtemény. mek.oszk.hu. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) 202. o. (Hozzáférés: 2017. április 29.) a 6. dal második versszaka.
  • Magyar népdalok: Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske; … Szerkesztette Ortutay Gyula mek.oszk.hu. Budapest: Neumann Kht. (2000) (Hozzáférés: 2017. április 29.) (szöveg)

Felvételek

2. változat:

  • Bújj-bújj zöld ág. Ovitévé YouTube (2012. szeptember 27.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó)
  • Bújj-bújj zöld ág. Orosz Csilla YouTube (2015. június 23.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó)
  • Bújj, bújj zöld ág (gyerekdal, rajzfilm gyerekeknek). YouTube (2013. október 1.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó) 0:32-ig. a második változatot éneklik, de az első változat szövegét közli
  • BÚJJ-BÚJJ ZÖLD. Mézeskalács Néptáncegyüttes YouTube (2010. január 19.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (videó) 1:16-ig.
  • Télbúcsúztató. Kolompos együttes YouTube (2013. október 24.) (Hozzáférés: 2017. április 28.) (audió) 1:03–2:22.

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Dallisták navbox
  • m
  • v
  • sz
Dallisták
Magyar dalok listái
  • népdalok
  • népies dalok
  • komolyzenei dalok
  • egyházi népénekek
  • hangszeres népzene
Külföldi dalok listái
  • népdalok
  • komolyzenei dalok
  • egyházi népénekek
Egyéb
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap