Bentévi

Bentévi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni) Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae) Alcsalád: Királygébicsformák (Tyranninae) Nem: Pitangus Swainson, 1827 Faj: P. sulphuratus
Tudományos név
Pitangus sulphuratus (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bentévi témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bentévi témájú médiaállományokat és Bentévi témájú kategóriát.

A bentévi (Pitangus sulphuratus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó Pitangus nem egyetlen faja.

Magyar neve valószínűleg a portugál bem-te-vi-ből ered, az pedig a gyakori és jellegzetes kiáltását utánozza.

Előfordulása

Dél-Amerikában gyakori és feltűnő madár, a városokban is előfordul. Mexikóban és Dél-Texasban is költ. A karib-szigetek közül Trinidad és Tobago szigetein él. Trinidadon őshonos faj, Tobago szigetére csak 1957-ben telepítették be. Az 1970'-es években meghonosították a Bermuda-szigeteken is.

Megjelenése

Testhossza 22-27 centiméter, testtömege 63 gramm. Feje fekete, néhány sárgás tarkótollal és erős fehér szemfeletti szalaggal. A háta, szárnyai és farka barnás színűek, vörösbarna szegélyekkel. Melle fehér, hasa sárga.

Alfajai

• Pitangus sulphuratus sulphuratus
• Pitangus sulphuratus argentinus
• Pitangus sulphuratus bolivianus
• Pitangus sulphuratus caucensis
• Pitangus sulphuratus derbianus
• Pitangus sulphuratus guatimalensis
• Pitangus sulphuratus maximiliani
• Pitangus sulphuratus rufipennis
• Pitangus sulphuratus texanus
• Pitangus sulphuratus trinitatis

Életmódja

Az élénk és feltünő madár szinte mindenevő. Légykapószerűen vadaszik rovarokra, de kis rágcsálókat is megtámad, sőt sekély vízben még kis halakra és békákra is bukik. Ezenkívül bogyókat és gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása

Fákon vagy telefonpóznákon fészkel, fészekalja 2-3 tojásból áll.

Képek

• 
  Buenos Aires (Argentína)
• 
  Bem-te-vi Rio de Janeiro botanikus kertjében (Brazília)
• 
  San Salvador (Salvador)
• 
  Fürdő egy szökőkútban

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
• A Jboyd.net rendszerbesorolása szerint 1 faj tartozik a nembe. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
• Az Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint 2 faj tartozik a nembe. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
• Enature.com( 2009. január 15.)
• BirdLife International^{[halott link]}
• A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0 

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról