Cecília mecklenburg–schwerini hercegnő

Cecília
'Cecília Aguszta Mária'
Uralkodóház	Mecklenburg–Schwerini
Született	1886. szeptember 20.[1][2][3][4][5] Schwerin[6]
Elhunyt	1954. május 6. (67 évesen)[1][2][3][4][5] Bad Kissingen[7]
Nyughelye	Hohenzollern-kastély 1954. május 12.
Édesapja	III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg
Édesanyja	Anasztaszija Mihajlovna Romanova nagyhercegnő
Házastársa	Poroszországi Vilmos
Gyermekei	Vilmos Frigyes herceg Lajos Ferdinánd herceg Hubert herceg György Frigyes herceg Alexandrina hercegnő Cecília hercegnő
Vallása	evangélikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Cecília témájú médiaállományokat.

Mecklenburg–Schwerini Cecília Aguszta Mária (németül: Cecilie Auguste Marie Herzogin zu Mecklenburg-Schwerin; Schwerin, 1886. szeptember 20. – Bad Kissingen, 1954. május 6.), a Mecklenburgi-ház schwerini ágából származó német hercegnő, aki Poroszországi Vilmos trónörökössel kötött házassága révén porosz királyi és német császári koronahercegné, majd névlegesen királyné és császárné.

Élete

Származása és gyermekkora

Cecília hercegnő 1886-ban született III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Anasztaszija Mihajlovna orosz nagyhercegnő harmadik, utolsó gyermekeként. Boldog gyermekkorát a schwerini kastélyban töltötte; és szoros kapcsolatot alakított ki egyetlen nénjével, Alexandrinával, aki később Dánia királynéja lett.

Házassága

1905. június 6-án, Berlinben Cecília hercegnő feleségül ment Vilmos porosz királyi és német császári herceghez, a német trón örököséhez, II. Vilmos császár és Auguszta Viktória császárné legidősebb gyermekéhez. A házassággal Cecília porosz királyi és német császári hercegné, illetve német trónörökösné lett. Vilmosnak és Cecíliának összesen hat gyermeke született:

• Vilmos Frigyes porosz herceg (1906. július 4. – 1940. május 26.)
• Lajos Ferdinánd porosz herceg (1907. november 7. – 1994. szeptember 25.), Németország és Poroszország névleges uralkodója
• Hubert porosz herceg (1909. szeptember 30. – 1950. április 8.)
• György Frigyes porosz herceg (1911. december 19. – 1966. április 20.)
• Alexandrina porosz hercegnő (1915. április 7. – 1980. április 7.)
• Cecília porosz hercegnő (1917. szeptember 5. – 1975. április 21.).

Cecília hercegné intelligens és csinos nő volt, aki nagy népszerűségre tett szert az egyszerű emberek körében éppúgy, mint a császári udvarban. Igyekezett divatosan és elegánsan öltözködni, alakja példaképpé vált a korabeli német nők számára. Házassága a trónörökössel harmonikus és békés volt, Vilmos rajongott szép feleségéért. A család a nyarakat Marmorpalaisban, a teleket általában a berlini trónörökösi palotában töltötték.

A világháború és következményei

A családi boldogságnak az első világháború vetett véget, ugyanis II. Vilmos császár kénytelen volt lemondani, a császári családot pedig száműzték Németországból. Cecília hercegnő azonban – még mindig nagy népszerűségnek örvendve – a gyermekekkel Berlinben maradhatott. Vilmos hercegnek 1923-ban megengedték, hogy visszatérjen Németországba, de a házaspár az eltelt idő alatt elidegenedett egymástól. A volt trónörökös a bolsevizmus elutasításaként támogatni kezdte a nácikat, míg Cecília továbbra is megőrizte monarchista nézeteit, és aktív szerepet töltött be a közéletben. 1933-ban, a náci párt győzelmével a monarchistákat üldözni kezdték, így Cecília kénytelen volt visszavonulni a potsdami Cecilienhof kastélyába, ahol a zene iránt kezdett érdeklődni, és a kor számos nagy művésze, karmestere megfordult nála.

1941. június 4-én meghalt II. Vilmos császár, így formálisan Vilmos herceg követte őt német császárként és porosz királyként. Cecília ezzel de iure megkapta a német császárnéi és porosz királynéi címeket, melyeket 1951. július 20-áig, férje haláláig viselt.

A második világháború végén, 1945-ben Cecíliának menekülnie kellett Cecilienhofból a Vörös Hadsereg közeledése miatt. Második fiával, Lajos Ferdinánd herceggel és sógorával, Auguszt Vilmos herceggel Kronbergbe utaztak II. Vilmos császár testvéréhez, Margit hessen–kasseli őrgrófnéhoz. Később a hercegnő és fia Bad Kissingbe költözött, ahol a császári család egyik jó barátja, Paul Soltier jóvoltából a Fürstenhofban lakhattak. Cecília hercegnő 1952-ben Stuttgart környékére települt át, ahol meglehetősen szerény körülmények között élt. 1954. május 6-án halt meg egy Bad Kissingbe tett gyógytúra alkalmával, valószínűleg agyvérzés következtében. Férje oldalára temették el a Hohenzollern-kastélyba.

Emlékezete

Cecília trónörökösné élete végéig népszerű volt a németek körében, emlékét ma is számos épület őrzi:

• az 1920-as években róla nevezték el a berlini Ceciliengärtent
• Cecilienhof az ő tiszteletére kapta nevét
• a Herzogin Cecilie vitorláshajónak ő volt a névadója
• 1905-ben a nordfrieslandi Cecilienkoog is utána lett elnevezve.

Jegyzetek

Források

• Élatrajzi adatok
• Képek, érdekességek Archiválva 2008. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Életrajza (németül)