Chacchobén

Chacchobén

Lakóimaják
Ország Mexikó
Elhelyezkedése
Chacchobén (Quintana Roo)
Chacchobén
Chacchobén
Pozíció Quintana Roo térképén
é. sz. 19° 00′ 06″, ny. h. 88° 13′ 55″19.001666666667, -88.23194444444419.001667°N 88.231944°WKoordináták: é. sz. 19° 00′ 06″, ny. h. 88° 13′ 55″19.001666666667, -88.23194444444419.001667°N 88.231944°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Chacchobén témájú médiaállományokat.

Chacchobén (kiejtése körlübelül: csakcsoben) egy maja régészeti lelőhely délkelet-Mexikóban, Quintana Roo államban. Eredeti neve nem ismert, mai neve a maja nyelvből származik, jelentése „vörös kukorica”.[1]

Leírás

A késői preklasszikus korban, i. e. 200 körül jöttek létre az első, kicsi települések a Laguna del Ocho és a Chacchobéni-tó környékén, majd a korai klasszikus korban (300 és 600 között) épültek a legjelentősebb épületek, a terület ekkor élte fénykorát. A 700-as év körül az építkezések visszaestek, később a lakók is elhagyták a területet, ami később egy időre a késői posztklasszikus korban újra benépesedett. Első újkori leírója, Peter Harrison a Lázaro Cárdenas nevet adta neki, mivel a területen egy ilyen nevű ejido található.[1] Régészeti feltárása 1994-ben kezdődött el.[2]

A Chacchonbénben talált két sztélé hieroglifikus írása a kövek leromlott állapota miatt olvashatatlan, viszont az építészeti stílusból arra következtetnek, hogy a település valamelyik peténi regionális fővárossal állhatott szoros kapcsolatban.[1][3]

A romok a Yucatán-félsziget keleti részén, Quintana Roo állam Bacalar községében találhatók. Ez volt a környék egyik legnagyobb területű települése, mintegy 70 hektárt foglal el. Ezen a területen több épületcsoport áll, közülük legjelentősebb az úgynevezett „Nagy alapzat”, az „Utak” és a „2-es csoport”. A Nagy alapzat lehetett a szertartások helyszíne, erre többek között a felső részen megtalált számos füstölő is utal.[2] Az Utak valószínűleg a vezető réteg lakóhelye volt, a még feltáratlan 2-es csoport pedig, ahol a terület legmagasabb építménye is áll, minden bizonnyal adminisztratív és lakófunkciókat látott el.[1]

Képek

Források

  1. a b c d Chacchobén (spanyol nyelven). Mundo Maya. [2017. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
  2. a b Chacchoben (spanyol nyelven). SIC. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
  3. Zona arqueológica de Chacchoben (spanyol nyelven). INAH. [2017. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
Sablon:Maja városok
  • m
  • v
  • sz
Maja városok
Mexikó
Guatemala
  • Aguateca
  • Altar de Sacrificios
  • Arroyo de Piedra
  • Balberta
  • Bejucal
  • Cancuén
  • Chama
  • Chitinamit
  • Chocolá
  • Cotzumalhuapa
  • Dos Pilas
  • El Baúl
  • El Chal
  • El Mirador
  • El Perú
  • El Tintal
  • El Zotz
  • Holmul
  • Holtún
  • Itzán
  • Iximché
  • Ixkún
  • Ixlú
  • Ixtonton
  • Ixtutz
  • Kaminaljuyú
  • Kinal
  • La Amelia
  • La Blanca
  • La Corona
  • La Joyanca
  • La Muerta
  • Machaquilá
  • Mixco Viejo
  • Montana
  • Motul de San José
  • Naachtún
  • Nakbé
  • Nakum
  • Naranjo
  • Pajaral
  • Piedras Negras
  • Punta de Chimino
  • Quiriguá
  • Q’umarkaj
  • Río Azul
  • Sacul
  • San Bartolo
  • San Mateo Ixtatán
  • Seibal
  • Takalik Abaj
  • Tamarindito
  • Tayasal
  • Tikal
  • Topoxté
  • Tres Islas
  • Uaxactún
  • Ucanal
  • Witzná
  • Xultún
  • Yaxhá
  • Zacpetén
  • Zaculeu
  • Zapote Bobal
Belize
Honduras
Salvador