Crurotarsi

Crurotarsi
Evolúciós időszak: triász–jelenkor PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
A bal felső sarokból kiindulva, az óramutató járásának megfelelően: Longosuchus meani (egy aetosaurus), Angistorhinus grandis, (egy phytosaurus), Saurosuchus galilei (egy rauisuchia), Pedeticosaurus leviseuri (egy sphenosuchia), Chenanisuchus lateroculi (egy eusuchia), és Dakosaurus maximus (egy thalattosuchia).
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Alosztály: Diapsida Alosztályág: Archosauromorpha Csoport: Crurotarsi Sereno & Arcucci, 1990
Rendek
†Aetosauria Crocodilia †Phytosauria †Rauisuchia*
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Crurotarsi témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Crurotarsi témájú kategóriát.

A Crurotarsi ('kereszt-bokájúak') az archosaurusok egy csoportja, melyet 1991-ben Paul Sereno definiált csomópont-alapú kládként a régi Pseudosuchia leváltására. A Crurotarsi a definíció szerint az Avemetatarsalia testvércsoportja (tartalmaz minden olyan nemet, amely közelebb áll a madarakhoz, mint a krokodilokhoz).

Anatómia

A Crurotarsi egyike az Archosauria két testvér kládjának. Az ide tartozó állatok koponyája gyakran masszív felépítésű, ellentétben az ornithodirákéval; a pofarész szűk és gyakran meghosszabbodott, a nyak rövid és erős, a lábak elhelyezkedése a gyíkokéhoz hasonló terpesztett, illetve a dinoszauruszokra és az emlősökre jellemző függőleges helyzet között változik (habár más módon illeszkednek). A testet gyakran két vagy több sorban elhelyezkedő lemezek védik. Számos crurotarsi nagy testméretet ért el: a hosszuk meghaladhatta a 3 métert is.

Taxonómiai történet

A Crurotarsi nevet csomópontok alapján Paul Serenoés A. B. Arcucci 1990-ben vezette be kládként a régi Pseudosuchia kifejezés helyett, de más meghatározással.^[1][2] A crurotarsi a legtöbb publikált definíció szerint a mai krokodilusok, ornithozuchidák, etoszauruszokés phytoszauruszok közös ősének minden leszármazottját magában foglalja;^[3] Nesbitt (2011) rövidebb definíciót adott, a Crurotarsi-t "a legkevésbé átfogó kládként definiálta, amely tartalmazza Rutiodon carolinensis Emmons, 1856 és Crocodylus niloticus Laurenti, 1768".^[4] A Crurotarsans az archoszauruszok két fő kládjának egyikét alkotják.^[5] Egy jobban körülhatárolt csoport a pszeudozuchiánok, melyeket úgy határoznak meg, mint minden archoszaurusz, amely közelebbi rokonságban áll a krokodilokkal, mint a madarakkal (ami összhangban van a crurotarsi hagyományos tartalmával).^[6]

Evolúció

A crurotarsik a kora triász időszak olenyoki korszakában tűntek fel, és a középső triász időszak ladin korszakára betöltötték a szárazföldi húsevők ökológiai fülkéjét. A virágkorukat a késő triász idején élték, mikor a soraikban már ott voltak a függőleges lábú rauisuchiák, a krokodilszerű phytosaurusok, a növényevő, páncélozott aetosaurusok, a nagy ragadozó poposauridák, a kis és gyors Sphenosuchia krokodilok, valamint néhány másik csoport.

A triász–jura kihalási esemény során valamennyi nagy méretű crurotarsi kihalt. A pusztulásuk oka ma még ismeretlen, de a feltételezés szerint egy aszteroidabecsapódás utáni hirtelen éghajlatváltozás, vagy egy egész bolygóra kiterjedő kataklizma végzett velük. Ez tette lehetővé a dinoszauruszok számára, hogy domináns növényevőkké és húsevőkké válva a helyükbe lépjenek. Csak a Sphenosuchia és a Protosuchia csoportok (a crocodylomorphák) maradtak fenn.

A mezozoikumban az idő előrehaladtával a Protosuchia csoportból jóval krokodilszerűbb nemek emelkedtek ki. Miközben a dinoszauruszok uralni kezdték a szárazföldet, a krokodilok elterjedtek a folyókban, a mocsarakban és az óceánokban, ahol jóval nagyobb változatosságot értek el, mint napjainkban. A kréta–tercier kihalási esemény során a dinoszauruszok a madarak kivételével kihaltak, a crurotarsi krokodilok azonban alig változtak. Napjainkban a krokodilok, az alligátorok és a gaviálok a fejlődési vonaluk túlélő képviselői.

Törzsfejlődés

Az alábbi kladogram Parrish (1993-as), Nesbitt (2003-as és 2005-ös), valamint Nesbitt és Norell (2006-os) műve alapján készült.^[7]

Crurotarsi
|-?Doswellia
|-?Tarjadia
|-?Parringtonia
|-?Ctenosauriscidae
`--Crocodylotarsi
   |--Phytosauria
   `--Suchia
      |--Prestosuchidae
      |-?Turfanosuchus
      `--Rauisuchiformes
         |-?Revueltosaurus
         |--Aetosauria
         `--Rauisuchia
            |--Rauisuchidae
            `--Paracrocodylomorpha
               |--Gracilisuchus
               |--Poposauridae
               `--Bathyotica
                  |--Erpetosuchus
                  `--Crocodylomorpha

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Crurotarsi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Benton, M. J.. Vertebrate Paleontology, 3rd ed., Blackwell Science (2004) 
• Sereno, Paul (1991). „Basal archosaurs: phylogenetic relationships and functional implications”. Journal of Vertebrate Paleontology (Suppl.) 11, 1–51. o.  
• Lucky Break allowed Dinosaurs to rule the Earth study. Yahoo, 2008. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 13.)

További információk

• Palaeos. [2005. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
• Vertappendix. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
• Mikko's Phylogeny Archive – †Crurotarsi – crurotarsan archosaurs; crocodiles and their extinct relatives. (Hozzáférés: 2008. november 10.)