Dalmácia királya
Dalmácia királya | |
IV. Károly király 1916. november 21. – 1918. november 16. | |
Adatok | |
Ország | Dalmát Királyság |
Megszólítás | Ő Királyi Felsége |
Első | IV. Krešimir |
Utolsó | IV. Károly |
Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai-ház (1780-1919) |
Nyughely | Császári kripta |
Cím része | Magyar király |
A címmel járó további titulusok | Horvátország királya Szlavónia királya |
Regnálás kezdete | 1058 |
Regnálás vége | 1918. november 16. |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Dalmácia a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz került, melynek élére a király helyett ideiglenes kormány került.
A cím
A címet Horvátország minenkori királya birtokolta 1058-tól 1102-ig, mikor Kálmán király meghódította a királyságot. A király minden bizonnyal 1106-ban vette fel a Dalmácia királya címet, amelyet a magyar koronás fők 1918-ig megszakítatlanul viseltek.[2] 1797-ben Dalmácia a Habsburgok koronaföldjévé vált a Campo Formio-i békével és végül Napóleon vereségével. Korábban Magyarország és Horvátország királyaként a Habsburg császárok birtokolták, mivel a középkor óta a horvát, majd a magyar királyi cím része volt.[3]
A címet viselők listája
Horvát királyok (1058–1102)
Bővebben: Horvátország uralkodóinak listája |
A címet először a Horvát Királyság uralkodói használták, míg Kálmán magyar király meg nem hódította a királyságot.
Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
---|---|---|---|---|
IV. Krešimir (1058–1074) | ||||
Dmitar Zvonimir (1074–1089) | ||||
I. István (1089–1090) | ||||
Álmos mint herceg (1090–1093) | Árpád-ház | Magyar királyi herceg | ||
Svačić Péter (1093–1102) | Snačić-ház | Horvátország királya |
Magyar királyok (1102–1804)
Bővebben: Magyarország uralkodóinak listája és magyar király |
A Horvát Királyság 1102-es meghódításától a címet a mindenkori magyar király viselte.[4]
Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
---|---|---|---|---|
Kálmán (1106–1116) | Árpád-ház | Magyar király Horvát király | ||
II. István (1116–1131) | ||||
I. Béla (1131–1141) | ||||
I. Géza (1141–1162) | ||||
III. István (1162–1172) | ||||
II. Béla (1172–1196) | ||||
Imre (1196–1204) | ||||
I. László (1204–1205) | ||||
I. András (1205–1235) | ||||
III. Béla (1235–1270) | ||||
V. István (1270–1272) | ||||
II. László (1272–1290) | ||||
II. András (1290–1301) | ||||
Vencel (1301–1305) | Přemysl-ház | |||
Ottó (1305–1307) | Wittelsbach-ház | |||
(1307–1309) | ||||
I. Károly (1309–1342) | Anjou-ház | Magyar király Horvát király | ||
I. Lajos (1342–1382) | Magyar király Horvát király Lengyel király | |||
Mária (1382–1385 1386–1395) | Magyar királynő Horvát királynő | |||
II. Károly (1385–1386) | Magyar király Horvát király Nápoly-szicíliai király | |||
Zsigmond (1387–1437) | Luxemburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német király Német-római császár | ||
Albert (1437–1439) | Habsburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német király | ||
III. László (1440–1457) | Magyar király Horvát király Cseh király | |||
I. Ulászló (1440–1444) | Jagelló-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Lengyel király | ||
I. Mátyás (1457–1490) | Hunyadi-ház | Magyar király Horvát király Cseh király | ||
II. Ulászló (1490–1516) | Jagelló-ház | |||
II. Lajos (1516–1526) | ||||
I. János (1526–1540) | Szapolyai-ház | Magyar király Horvát király | ||
II. János (1540–1571) | Magyar király Horvát király Erdélyi fejedelem | |||
I. Ferdinánd (1526–1564) | Habsburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár | ||
Miksa (1564–1576) | ||||
Rudolf (1576–1608) | ||||
II. Mátyás (1608–1619) | ||||
II. Ferdinánd (1619–1637) | ||||
III. Ferdinánd (1637–1657) | ||||
IV. Ferdinánd (1647–1654) | ||||
I. Lipót (1657–1705) | ||||
I. József (1705–1711) | ||||
III. Károly (1711–1740) | ||||
Mária Terézia (1740–1780) | ||||
II. József (1780–1790) | Habsburg–Lotaringiai-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár | ||
II. Lipót (1790–1792) |
Osztrák császárok (1804–1918)
Bővebben: Ausztria császára |
I. Ferenc 1804-ben felvette a császári címet, így ez lett a legmagasabb titulus, amit a királyság uralkodója birtokol.
Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | Uralkodási évek | Címere | Házassága | Elhunyt |
---|---|---|---|---|---|
I. Ferenc (1797–1835) | 3 hónap, 15 nap | ∞ 1790. augusztus 19. Gyermekeik száma: 12 Ausztriai Mária Ludovika ∞ 1808. január 6. nem születtek gyermekeik Bajor Karolina Auguszta ∞ 1816. október 29. nem születtek gyermekeik | Bécs, Ausztria (67 évesen) | ||
I. Ferdinánd (1835–1848) | 9 hónap | ∞ 1831. február 12. nem születtek gyermekeik | Prága, Csehország (82 évesen) | ||
I. Ferenc József (1848–1916) | 11 hónap, 19 nap | ∞ 1831. február 12. Gyermekeik száma: 4 | Bécs, Ausztria (86 évesen) | ||
VI. Károly (1916–1918) | 11 hónap, 21 nap | ∞ 1911. június 13. Gyermekeik száma: 8 | Funchal, Portugália (34 évesen) |
Jegyzetek
- ↑ Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, Adatbázis, 20. fejezet - Horvát-Szlavonország, Arcanum Kft.
- ↑ [https://web.archive.org/web/20160403031938/http://archeologia.hu/dalmacia-a-feher-folt-tringli-istvan-laudacioja DALMÁCIA, A FEHÉR FOLT
- ↑ Šišić, Ferdo. Hrvatska povijest, Kratki pregled povijesti republike dubrovačke (1913)
- ↑ DALMÁCIA, A FEHÉR FOLT
Források
- Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, Adatbázis, 20. fejezet - Horvát-Szlavonország, Arcanum Kft.
- A szerződés előkészítése, háttérinformációk.