Darvas Iván

Darvas Iván
1968-ban
Született	Darvas Szilárd 1925. június 14.[1][2][3] Beje
Elhunyt	2007. június 3. (81 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tolnay Klári Házy Erzsébet Motorcza Irén (h. 1972–2007)
Foglalkozása	színész politikus rendező színházi színész filmszínész
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1955) Jászai Mari-díj (1967) Kossuth-díj (1978) Ajtay Andor-emlékdíj (1981) Ruttkai Éva-emlékdíj (1989) Erzsébet-díj (1989) Kossuth-díj (1998) Súgó Csiga díj (2001) Radnóti Miklós antirasszista díj (2001) Nagy Imre-érdemrend (2002) Prima Primissima díj (2003) a Magyar Érdemrend nagykeresztje (2005) Szabadság hőse emlékérem (2006)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1946–2007
Híres szerepei	Liliomfi Liliomfi Gálffy Eduárd zászlós A tizedes meg a többiek Kárpáthy Abellino Egy magyar nábob Kárpáthy Zoltán Popriscsin Egy őrült naplója
IMDb PORT.hu Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darvas Iván (született: Darvas Szilárd,^[5] Beje, 1925. június 14. – Budapest, 2007. június 3.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Első felesége Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész, második felesége Házy Erzsébet Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekes, színésznő volt.

Életpálya

Darvas Szilárd néven született Bején (jelenleg Szlovákia). Gyermekkorát Prágában töltötte (1926–1939), ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, amiről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv, amit csak ők értenek. Társalgási szinten beszélt még angolul és csehül.^[6]

1939-ben költözött Magyarországra. 1943-ban érettségizett.^[6] 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsa volt.^[7] A Színiakadémiát – ahol évfolyamtársa volt Kállai Ferenc – nem fejezte be. Elmondása szerint egyike volt azon növendékeknek akik nagyon háttérbe voltak szorulva és nem tanult ott semmi olyat ami a színészi pályához fontos lenne. Az ú.n. rostavizsgán kiesett, eltanácsolták. 21 évesen (1946) szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál, 1949-ig. Ekkor vette fel az Iván keresztnevet, hogy Darvas Szilárd költő, humoristától megkülönböztesse magát.

1949–1956 között a Madách Színházban is játszott.

Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. Ezért a forradalom leverése után 32 hónap börtönre ítélték (1957–1959), 1957-ben Kistarcsára került Szakáts Miklóssal együtt, majd évekig nem játszhatott.^[8] Segédmunkásként egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő üzemben dolgozott, 1959–1963 között.^[9]

1963-ban kerülhetett újra színpadra. Az 1963–64-es évadra a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződött. Itt a II. József címszerepét, illetve Fredet (Imádok férjhez menni) játszhatta el.

1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt.

1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.^[7]

Utolsó éveiben sokat betegeskedett, teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Súlyos vese- és szívműtéten is átesett.^[10]

Budapesten hunyt el 81 és korában. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.

Családja

Szülei Darvas János^[11] és Antonyina Jevdokimova voltak (becenevén Tonya). Antonyina apja művész volt Szentpétervárott; két gyermeke született Antonyina 1896. december 21-én és Alexandander 1898-ban. Antonyina ápolónőként ismerkedett meg Ján Darvassal egy hadifogolytáborban. és 1918-ban összeházasodtak.^{[12] [13]}

Első felesége, Tolnay Klári börtönbüntetése alatt, 1958-ban elvált tőle. Második felesége Házy Erzsébet volt. 1972-ben vette feleségül, harmadikként, Motorcza Irén fotóst, két gyermekük született: Ráchel Tatjána (1975) és Benjámin Olivér (1976).^[7]

Főbb színházi szerepei

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Animációs filmek

• Pázmán lovag (1973) – Mesélő (hang)
• Macskafogó 2. – A sátán macskája (2007) – Bob Poljakoff (hang)

Szinkronszerepei

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1935	És felkel a nap… (1. magyar szinkron)	Makszim	Borisz Csirkov	1951
1938	A nagy hazafi	Szergej Borovszkij, a cinkos	Oleg Zsakov	1950
	Viborgi városrész	Makszim	Borisz Csirkov	1952
1939	Szembesítés	—	—	1951
1940	Egyetemi éveim (1. magyar szinkron)	Aleksei Pechkov / Gorkij	Nyikolaj Valbert	1952
1948	Botrány Clochemerle-ben	Claudius	Jack Gauthier	1951
1950	Bátor emberek (1. magyar szinkron)	Vadim Nikolajevich Beleckij	Oleg Szoljusz	1950
	Megacélozottak	—	—	1951
1951	Feledhetetlen 1919	—	—	1952
	Fények a faluban	—	—
1952	A nagy muzsikus	Alekszander Szergejevics Puskin	Lev Duraszov	1953
	Tűz a Marica partján	Dimo	Georgi Georgiev-Getz
1954	Volt egyszer egy király	—	—	1955
1955	Szökevények	Michel	Michel André	1956
1961	Az utolsó ítélet (1. magyar szinkron)	Cimino	Vittorio Gassman	1963
1962	Altona foglyai (1. magyar szinkron)	Franz von Gerlach	Maximilian Schell	1964
	Szerencse a szerelemben	A rendőrfőnök	Michel Serrault	1963
1963	Szörnyetegek (1. magyar szinkron)	Roberto	Vittorio Gassman	1964
1971	A hóhér nem vár	Zoula	Radovan Lukavský	1975

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Mesterházi Lajos–Szász Péter–Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkai Éva, Gera Zoltán. Rendező: dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
• Kemény Egon–Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Hangjátékok

• Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949)
• Fischer, Ernst: Megtalált ifjúság (1952)
• Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
• Harald Hauser: A weddingi per (1953)
• Don Juan kalandos élete (1965)
• G.B.Shaw: Szonettek fekete hölgye (1965)
• Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966)
• Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967)
• Somerset Maugham: Téli utazás (1967)
• Somogyi Tóth Sándor: A bíró is halandó (1968)
• Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
• Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969)
• Sós György: A szürke autó utasai (1970)
• Dosztojevszkij, Fjodor M.: A Karamazov testvérek (1971)
• Kafka, Franz: A kastély (1971)
• Karácsony Benő: Új élet kapujában (1971)
• Shaw, G. B.: Don Juan a pokolban (1971)
• Történet a szerelemről és a halálról (1971)
• Döblin, Alfred: Berlin-Alexanderplatz (1973)
• Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin (1976)
• Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (1976)
• Tolsztoj, Lev: Anna Karenina (1977)
• Hieng, Andrej: Cortez visszatér (1978)
• Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
• Anatole France: Az istenek szomjaznak (1989)
• Erland Josephson: Egy éj a svéd nyárban (1989)
• Turczi István: Neander kávéház (1989)
• Szentkuthy Miklós: A rézmetszet életre kel (1991)
• Gothár Péter: Felvonulás (1998)

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1955, 1967)
• Érdemes művész (1969)
• Kiváló művész (1975)
• Kossuth-díj (1978, 1998)
• Ajtay Andor-emlékdíj (1981)
• Erzsébet-díj (1989)
• Ruttkai Éva-emlékdíj (1989)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1995)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
• Maecenas-díj (1999)
• A filmszemle legjobb férfialakítása (2000)
• A Nemzet Színésze (2000)
• Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (2001)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2001)
• Gundel művészeti díj (2001)
• Pro Urbe Budapest (2001)
• Súgó Csiga díj (2001)
• Nagy Imre-érdemrend (2002)
• Prima Primissima díj (2003)
• Tornalja díszpolgára (2003)
• Magyar Filmkritikusok Díja – Életműdíj (2003)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2005)
• Szabadság Hőse emlékérem (2006)
• Terézváros díszpolgára (2018) /posztumusz/^[14]

Írásai

• Egy őrült naplója; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Zapiszki szumaszsedsego c. novellája alapján írta Sylvie Luneau, Roger Coggio, ford. és átdolg. Czímer József; Alkotók az előadásról: Horvai István rendezői utasításai, Darvas Iván jegyzetei és rajzai, Mezei Béla fotói; NPI, Bp., 1973 (Szkénetéka, 1.)
• Lábjegyzetek. Budapest, Európa, 2001 ISBN 963-07-7054-7

Emlékezete

Jegyzetek

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda, 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• In memorian Darvas Iván Archiválva 2013. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vígszínház.hu

További információk

• A Darvas-per: a letartóztatással megvárták a filmforgatás végét
• Darvas Iván a PORT.hu-n (magyarul)
• Darvas Iván az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Darvas Iván az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Darvas Iván. HMDB
• Darvas Iván. Filmkatalógus
• Darvas Iván. Színháztörténet
• Lábjegyzetek - a színész emlékei
• Interjú Darvas Ivánnal 1956-os élményeiről Archiválva 2017. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mester Ákos: Magánbeszélgetések közügyben. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó vállalat
• Darvas Iván emlékkönyv; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2007 (Film, színház, muzsika)