David MacMillan (vegyész)

David MacMillan
Született1968. március 16. (56 éves)
Belshill
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
  • Glasgow-i Egyetem
  • Kaliforniai Egyetem, Irvine
  • Bellshill Academy
Kitüntetései
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Camille Dreyfus Teacher-Scholar Awards
  • Corday-Morgan Prize (2004)[1]
  • Elias James Corey Award (2005)[2]
  • Mukaiyama Award (2007)[3]
  • American Chemical Society Award for Creative Work in Synthetic Organic Chemistry (2011)
  • a Royal Society tagja (2012)[4]
  • Catalysis in Organic Chemistry Award (2012)[5]
  • Ernst Schering Prize (2015)[6]
  • Ryoji Noyori Prize (2017)[7]
  • Centenary Prize (2019)[8]
  • kémiai Nobel-díj (2021)[9]
Sablon • Wikidata • Segítség

David William Cross MacMillan (Belshill, 1968. március 16. –) skót vegyész, aki Benjamin Listtel együtt elnyerte a 2021-es kémiai Nobel-díjat.

1991-ben a Glasgow-i Egyetemen szerzett kémiai egyetemi diplomát (Bachelor). 1996-ban doktorált a Kaliforniai Egyetemen, Irvine-ban. 1998-tól a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen tanított. 2000-től Caltechnél dolgozott.

2012 óta a Royal Society és 2018 óta a National Academy of Sciences[10] tagja.

Új módszereket dolgozott ki az enantioszelektív (aszimmetrikus) organokatalízis területén, amelyeket számos természetes termék szintézisére alkalmazott. Az aszimmetrikus katalízis azt jelenti, hogy érzékeny a molekulák kiralitására, ami kulcsfontosságú a bioaktív anyagok (például gyógyszerek) esetében, amelyek gyakran csak egy királis változatban hatnak. A szerves katalízis szerves katalizátorokat használ, így nem igényel potenciálisan mérgező és drága fémvegyületeket. Egyes esetekben a természetben előforduló szerves anyagok is felhasználhatók. A 2000 körül kifejlesztett MacMillan-katalizátorokat róla nevezték el. 2007-ben új imíniumion-katalizátorokat fedezett fel, és több mint 50 új reakciófolyamatot dolgozott ki. 2007-ben kifejlesztette a SOMO-katalízist (singly occupied molecular orbital organocatalysis) és 2008-ban a szerves fotoredox katalízist.[11]

2010 óta a Chemical Science szakfolyóirat szerkesztője.[12]

Jegyzetek

  1. https://www.rsc.org/prizes-funding/prizes/find-a-prize/corday-morgan-prizes/previous-winners/
  2. https://www.acs.org/funding/awards/elias-corey-award-for-outstanding-original-contribution-in-organic-synthesis-by-a-young-investigator/past-recipients.html
  3. https://www.ssocj.jp/en/award/mukaiyama-award/
  4. https://web.archive.org/web/20140424234949/https://royalsociety.org/about-us/fellowship/new-fellows-2012/, 2022. május 1.
  5. http://www.rsc.org/ScienceAndTechnology/Awards/CatalysisInOrganicChemistry/2012-winner.asp
  6. https://scheringstiftung.de/en/programm/lebenswissenschaften/ernst-schering-preis/ernst-schering-preis-2015/
  7. https://www.ssocj.jp/en/award/ryoji-noyori-prize/
  8. https://www.rsc.org/prizes-funding/prizes/find-a-prize/centenary-prizes/previous-winners/
  9. nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  10. Eintrag bei der NAS, nasonline.org
  11. David MacMillan | Princeton University Department of Chemistry. chemistry.princeton.edu. [2021. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
  12. Andres, Jeanne Therese: 5 minutes with David MacMillan: Little-known facts about Chem Sci’s Editor-in-Chief (us nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 7.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a David MacMillan (Chemiker) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • MacMillan Group, Princeton Archiválva 2021. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sablon:KémiaiNobelDíj2001-2025
  • m
  • v
  • sz

2001: Knowles, Nojori, Sharpless • 2002: Fenn, Tanaka, Wüthrich • 2003: Agre, MacKinnon • 2004: Ciechanover, Hersko, Rose • 2005: Grubbs, Schrock, Chauvin • 2006: Kornberg • 2007: Ertl • 2008: ChalfieSimomura, Tsien • 2009: Rámakrisnan, Steitz, Jonat • 2010: Heck, Eiicsi, Akira • 2011: Shechtman • 2012: LefkowitzKobilka • 2013: KarplusLevittWarshel • 2014: BetzigHellMoerner • 2015: LindahlModrichSancar • 2016: Sauvage, Stoddart, Feringa • 2017: Dubochet, Frank, Henderson • 2018: Arnold, G. Smith, Winter • 2019: GoodenoughWhittinghamAkira • 2020: CharpentierDoudna • 2021: List, MacMillan • 2022: BertozziMeldalSharpless 2023: Bawendi, Jekimov, Brus

Teljes lista • (1901–1925) • (1926–1950) • (1951–1975) • (1976–2000)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 371153409706441580658
  • ORCID: 0000-0003-3352-4532
  • GND: 1155741390
  • SUDOC: 229253458
  • NKCS: ntk20181016754
  • Kémia Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a vegyészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!