Dendrológia
A dendrológia — a „dendros”, azaz fa és „logon”, azaz elmélet, tudományos feltételezés görög szavakból — a növénytan (botanika) fás szárú növényeket tárgyaló ága.[1] Magyar neve a ritkán használt faismerettan.
Tevékenysége meglehetősen szerteágazó, így foglalkozik a fák és cserjék alaktani leírásával és felépítésével, rendszerezésével, származásával, ökológiai igényeivel, termesztésével és felhasználásával stb. A tudomány leíró része helyesen „dendrográfia” lenne, de a köznyelv ezt a két fogalmat többnyire keverten, egymás szinonímájaként használja.[2] Ennek két ága a területi és a rendszertani dendrográfia.[3]
Újabb tudományág a környezetvédelmi botanika részeként a környezetvédelmi dendrológia, amelynek fő célja főleg a sokféleség dokumentálása, fenntartása és megőrzése.[4]
Alkalmazott dendrológia
Az alkalmazott dendrológia a dendrológiai ismeretek felhasználásának szaktudománya. Ágait az egyes élőhelyek jellegzetességeinek megfelelően különítik el, így van:
- erdészeti dendrológia (amely az erdőtársulások növényeivel foglalkozik),
- kertészeti dendrológia (amely főleg a díszfákkal és díszcserjékkel foglalkozik) stb.
Az úgynevezett „dendrológiai kert”, tehát az alapvetően fás szárú növényeket felvonultató szabadtéri gyűjtemény az arborétum.
A történettudománynak a fák évgyűrűit az események korolására használó ága a dendrokronológia.
Jegyzetek
- ↑ A magyar nyelv nagyszótára V. p. 1150.
- ↑ erf-est.org: Dendrológia
- ↑ Révai nagy lexikona V. kötet (Csata–Duc). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 431. o.
- ↑ Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány Budakeszi Herbárium: Mi a dendrológia?
Források
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
