Diédercsoport

A csoportelméletben diédercsoportnak nevezzük az olyan csoportokat, amelyeket a síknak egy adott szabályos sokszöget önmagába képező egybevágóságai alkotnak (az egybevágóságok kompozíciójával, mint művelettel). A diédercsoportok így a transzformációcsoportok közé tartoznak. Az n-oldalú szabályos sokszög egybevágóságainak csoportját D n {\displaystyle D_{n}} -nel jelöljük, minden n természetes számra (értelmezéstől és forrástól függően, esetleg az n>2 kikötéssel) létezik tehát egy diédercsoport, és így ezek száma megszámlálhatóan végtelen. Noha a diédercsoportot az elfajuló n = 1 {\displaystyle n=1} és n = 2 {\displaystyle n=2} esetekben is értelmezni lehet, ebben a cikkben általában kikötjük, hogy n 3 {\displaystyle n\geq 3} .

D n {\displaystyle D_{n}} elemeinek száma 2 n {\displaystyle 2n} . A diédercsoportok nem Abel-csoportok.

Alapvető tulajdonságok

A szabályos n-szög egybevágóságait két halmazra oszthatjuk. Az egyik halmazba az irányítástartó egybevágóságok tartoznak. Ezek az egybevágóságok az n-szöget középpontja körül 2 π n {\displaystyle {2\pi } \over n} valamely többszörösével elforgatják. Ilyenekből éppen n darab van. A másik, szintén n elemű halmazba irányításváltó egybevágóságok tartoznak, ezek mind a sokszög szimmetriatengelyeire vett tükrözések. Ennek alapján a D n {\displaystyle D_{n}} diédercsoportot két eleme generálja: egy t tükrözés és egy f 2 π n {\displaystyle {2\pi } \over n} szöggel való elforgatás. D n = { 1 , f , f 2 , , f n 1 , t , f t , f 2 t , , f n 1 t } {\displaystyle D_{n}=\{1,f,f^{2},\dots ,f^{n-1},t,ft,f^{2}t,\dots ,f^{n-1}t\}} (itt 1 jelöli a sík identikus leképezését, egyben D n {\displaystyle D_{n}} egységelemét). Az alábbi ábra a fentieket szemlélteti D 8 {\displaystyle D_{8}} -nak egy stoptáblára gyakorolt hatásán keresztül:

D8 hatása egy szabályos nyolcszög alakú stoptáblára.

Itt a felső sorban láthatók a forgatások, az alsóban pedig a tükrözések. A forgatások egy n-edrendű ciklikus részcsoportot alkotnak. Ez egy 2 indexű normálosztó (sőt karakterisztikus részcsoport) D n {\displaystyle D_{n}} -ben, így D n {\displaystyle D_{n}} feloldható.

Példák

Elfajuló esetek és általánosítások

n=1

A D 1 {\displaystyle D_{1}} diédercsoport az „egyszög” egybevágósági csoportja. Az euklideszi síkon ez nem realizálható, de a gömbi geometriában konstruálható ilyen síkidom. Legyen P a gömbfelület egy tetszőleges pontja és f egy P-n áthaladó főkör (gömbi egyenes). P az egyszög egyetlen csúcsa, f az egyetlen él. A P-n áthaladó, f-re merőleges egyenesre való tükrözés a gömbfelületnek olyan nemidentikus egybevágósági leképezése, amely az egyszöget fixen hagyja (de az él irányítását megfordítja). Több ilyen leképezés nincsen, ezért D 1 {\displaystyle D_{1}} a kételemű csoport.

n=2

D 2 {\displaystyle D_{2}} -re is a gömbfelületen találhatunk geometriai reprezentációt. Tekintsük a gömbfelület két átellenes pontját, és két őket összekötő főkörszakaszt. Ez a két csúcs és két szakasz egy gömbi kétszöget alkot, amelyet fixen hagy az identikus leképezésen kívül még a gömbfelület két tengelyes tükrözése és a gömbfelület egy középpontos tükrözése is. Ez a négy egybevágóság alkotja a négyelemű D 2 {\displaystyle D_{2}} csoportot, és mivel itt valamennyi nem identikus elem másodrendű, D 2 {\displaystyle D_{2}} a két negyedrendű csoport közül a Klein-csoporttal izomorf.

Végtelen diédercsoport

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Források

  • Pelikán József: Algebra (PDF/Postscript). Összeállította Gröller Ákos. ELTE TTK
  • Properties of Dihedral Groups. Planet Math. [2007. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 14.)
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap