Dulo nemzetség

A Dulo-nemzetséghez társított nemzetségjel, avagy tamga. Valójában Tengri istenség rovásjelekkel rótt neve[1]

A Dulo nemzetséghez tartozott Régi Nagy Bulgária uralkodócsaládja. E család sarjának tartották Attila, hun fejedelmet is. Régi Nagy Bulgária felbomlása után az Első dunai bolgár birodalom és Volgai Bolgárország uralkodói is e család képviselői közül kerültek ki.[2]

A nemzetség nevezetes képviselője volt a birodalomalapító Kuvrat, aki a 630. év táján az utrigurokat és a kutrigurokat egyesítve létrehozta Régi Nagy Bulgáriát. Ugyanekkor jött létre – a türkök birodalmának összeomlása nyomán – a Kazár Birodalom is.

Valószínűleg mind Kuvrat, mind a kazárok uralkodócsaládja rokonságban állt a nyugati türkök uralkodócsaládjával, az Asina nemzetséggel, talán annak mellékága lehetett. A bolgároknál mindenesetre később személynévként felbukkant az Asinából eredeztethető Aszen.[2]

Régi Nagy Bulgária felbomlása után Kuvrat fiai, a nemzetség tagjai alapították meg a bolgár utódállamokat. Aszparuh az Első dunai bolgár birodalmat, Kotrag Volgai Bolgárországot.[2]

A csodaszarvas-mondában szereplő Dula, alán fejedelem neve talán a szóban forgó nemzetségre hivatkozik.[2] S meglehet, kapcsolat van a bolgár fejedelmek és az alánok között is.

A csodaszarvas mondában szereplő Hunor neve – Róna-Tas András szerint – a hun szövetség onogur ágazatának nevéből származhat.[3] Az eltérő szótagszám okán a hun (Hunor) és az onogur név azonban nemigen egyeztethető egymással.

A Dulo nemzetség neve Németh Gyula szerint összekapcsolható a gyula – a törökben jula vagy džula – méltóság nevével.[4]

Hivatkozások

  1. ↑ Szőke 2014
  2. ↑ a b c d Róna-Tas 1997
  3. ↑ Kristó et. al. 1994
  4. ↑ Németh 1930

Források

  • Kristó Gyula, Engel Pál és Makk Ferenc (szerk.) (1994): Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Budapest.
  • Németh Gyula (1930): A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest.
  • Róna-Tas András (1997): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest.
  • Szőke Béla Miklós (2014): A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás. Pp. 31–42. In Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. In Vásáry István és Fodor Pál (szerk.): MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Budapest.
  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap