Egybevágóság

Az egybevágóság geometriai fogalom. Két geometriai alakzat akkor egybevágó, ha távolságtartó transzformációval leképezhetőek egymásra, azaz ha eltolással, forgatással, tükrözéssel, illetve ezek kombinációjával fedésbe hozhatók.

A geometria Hilbert-féle axiómarendszerében az egybevágóság alapfogalom. Halmazelméleti értelemben az egybevágóság ekvivalenciareláció a térbeli alakzatok halmazán.

Sokszor röviden „egybevágóságnak” nevezik a távolságtartó transzformációkat is.

Jelölése

a {\displaystyle a} és b {\displaystyle b} szakaszok egybevágóságát a következőképpen jelöljük:

a b {\displaystyle a\cong b} vagy b a {\displaystyle b\cong a}

Tulajdonságai

  • Legyenek a {\displaystyle a} , b {\displaystyle b} tetszőleges egyenesek, A {\displaystyle A} , B {\displaystyle B} az a egyenes tetszőleges pontjai, A {\displaystyle A'} pedig a b {\displaystyle b} egyenes tetszőleges pontja. Ekkor a b {\displaystyle b} egyenesen az A {\displaystyle A'} pont egy adott oldalán pontosan egy olyan B {\displaystyle B'} pont van, hogy A B A B {\displaystyle AB\cong A'B'} teljesül.
  • Minden szakasz egybevágó saját magával, azaz tetszőleges A {\displaystyle A} , B {\displaystyle B} pontokra teljesül, hogy A B A B {\displaystyle AB\cong AB} .
  • Ha az A B {\displaystyle AB} szakasz egybevágó az A B {\displaystyle A'B'} szakasszal is és az A B {\displaystyle A''B''} szakasszal is, akkor az A B {\displaystyle A'B'} szakasz egybevágó az A B {\displaystyle A''B''} szakasszal.
  • Legyenek A B {\displaystyle AB} , B C {\displaystyle BC} az a {\displaystyle a} egyenesre illeszkedő szakaszok úgy, hogy az A B {\displaystyle AB} , B C {\displaystyle BC} szakaszoknak a B {\displaystyle B} pont az egyetlen közös pontjuk, legyenek továbbá A B {\displaystyle A'B'} , B C {\displaystyle B'C'} az a {\displaystyle a'} egyenesre illeszkedő szakaszok úgy, hogy az A B {\displaystyle A'B'} , B C {\displaystyle B'C'} szakaszoknak a B {\displaystyle B'} pont az egyetlen közös pontjuk. Ekkor ha A B A B {\displaystyle AB\cong A'B'} és B C B C {\displaystyle BC\cong B'C'} , akkor A C A C {\displaystyle AC\cong A'C'} .
  • Legyen A O B {\displaystyle \angle AOB} egy tetszőleges szög az α {\displaystyle \alpha } síkon, ahol a O A {\displaystyle OA} és O B {\displaystyle OB} a szög szárait meghatározó félegyenesek, legyen továbbá a {\displaystyle a'} a α {\displaystyle \alpha '} sík egy tetszőleges egyenese és jelölje O A {\displaystyle O'A'} az a {\displaystyle a'} valamely O {\displaystyle O'} pontjából kiinduló egyik félegyenest. Ekkor az α {\displaystyle \alpha '} síkon pontosan egy olyan, az O {\displaystyle O'} pontból kiinduló O B {\displaystyle O'B'} félegyenes létezik, amelyre az A O B A O B {\displaystyle \angle AOB\cong \angle A'O'B'} (vagy A O B B O A {\displaystyle \angle AOB\cong \angle B'O'A'} ) egybevágóság teljesül és a A O B {\displaystyle \angle A'O'B'} szög belső pontjai az a {\displaystyle a'} egyenes egy előre megadott oldalán fekszenek.
  • Minden szög egybevágó saját magával, azaz tetszőleges A O B {\displaystyle \angle AOB} szögre A O B A O B {\displaystyle \angle AOB\cong \angle AOB} teljesül.
  • Ha az A O B {\displaystyle \angle AOB} szög egybevágó a A O B {\displaystyle \angle A'O'B'} szöggel is és az A O B {\displaystyle \angle A''O''B''} szöggel is, akkor a A O B {\displaystyle \angle A'O'B'} szög egybevágó az A O B {\displaystyle \angle A''O''B''} szöggel.
  • Legyen A B C {\displaystyle ABC} és A B C {\displaystyle A'B'C'} két tetszőleges háromszög. Ha teljesülnek a A B A B {\displaystyle AB\cong A'B'} , A C A C {\displaystyle AC\cong A'C'} és B A C B A C {\displaystyle \angle BAC\cong \angle B'A'C'} egybevágóságok, akkor az A B C A B C {\displaystyle \angle ABC\cong \angle A'B'C'} és A C B A C B {\displaystyle \angle ACB\cong \angle A'C'B'} egybevágóságok is teljesülnek.

Története

Az egybevágóság fogalmát Euklidész Elemek című munkájában még az "egyenlő és hasonló" kifejezés írja körül.[1] A geometria tanításának ez az euklideszi mű maradt az alapja egészen Hilbert Die Grundlagen der Geometrie című tanulmányának megjelenéséig. Hilbert az egybevágóságot már a geometria egyik alapfogalmaként kezeli, és ennek az alapfogalomnak a tulajdonságait az általa javasolt axiómarendszerben az úgynevezett egybevágósági axiómák írják le. Hilbert óta a geometria és ezen belül az euklideszi geometria több különböző axiómarendszerét is kidolgozták,[2] ezekben már az egybevágóság nem feltétlenül alapfogalom, de ezekben az esetekben a Hilbert-féle egybevágósági axiómák természetesen levezethetőek az adott axiómarendszer axiómáiból.

Jegyzetek

  1. Lásd Euklidész: Elemek I. könyv Mauer Gyula fordításában és jegyzeteivel a MEK oldalán
  2. Lásd például Tarski axiómarendszerét.

Hivatkozások

  • David Hilbert, 1980 (1899). The Foundations of Geometry, 2nd ed. Chicago: Open Court.

További információk

  • The SSS
  • The SSA
  • Egybevágó szögek interaktív animációval
  • Egybevágó szakaszok interaktív animációval
Nemzetközi katalógusok