Enhydra
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen, 2–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Tengeri vidra (Enhydra lutris) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Enhydra témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Enhydra témájú kategóriát. |
Az Enhydra az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a vidraformák (Lutrinae) alcsaládjába tartozó nem.
Neve
Az „Enhydra” elnevezés az ógörögből származik, en/εν „benne” és hydra/ύδρα „víz”,[1] jelentése „a vízben”.[2]
Kifejlődése
A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a tengeri vidrának, a foltosnyakú vidrának, az európai vidrának, a nagyfogú tömpeujjú-vidrának és az ázsiai kiskarmú vidrának körülbelül 5 millió évvel ezelőtt közös őse volt.[3][4]
A kövületek szerint az Enhydra ág körülbelül 2 millió évvel ezelőtt különült el az Északi-Csendes-óceánban, létrehozva a mára már kihalt Enhydra macrodonta fajt és a ma is élő tengeri vidrát.[5] Az E. macrodonta mellett egy másik pleisztocén kori fajt is találtak, az Enhydra reevei-t, melynek kövületeire Anglia keleti partjain bukkantak rá.[6] A modern tengeri vidra először Hokkaidó északi részén és Oroszország partjainál jelent meg, aztán kelet felé terjeszkedett, az Aleut-szigetek és Alaszka környékén, innen pedig dél felé indult Észak-Amerika partja mentén.[7][8]
Rendszerezés
A nembe az alábbi 1 élő faj és 2 fosszilis faj tartozik:
- tengeri vidra (Enhydra lutris) (Linnaeus, 1758) - típusfaj
- †Enhydra macrodonta Kilmer, 1972
- †Enhydra reevei Newton, 1890
Jegyzetek
- ↑ Henry Liddell. A Greek-English Lexicon (Abridged Edition). United Kingdom: Oxford University Press (1980). ISBN 0-19-910207-4. OCLC 17396377
- ↑ Nickerson, 19. old.
- ↑ Koepfli, Klaus-Peter et al. (2008. February). „Multigene phylogeny of the Mustelidae: resolving relationships, tempo and biogeographic history of a mammalian adaptive radiation”. BMC Biology 6 (10), 10. o. DOI:10.1186/1741-7007-6-10.
- ↑ Koepfli, K.-P, Wayne, R.K. (1998. December). „Phylogenetic relationships of otters (Carnivora: Mustelidae) based on mitochondrial cytochrome b sequences”. Journal of Zoology 246 (4), 401–416. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.1998.tb00172.x. (Hozzáférés: 2007. december 29.)
- ↑ Love, 9. old.
- ↑ Willemsen GF (1992). „A revision of the Pliocene and Quaternary Lutrinae from Europe”. Scripta Geologica 101, 1–115. o.
- ↑ Love, 15–16. old.
- ↑ Love, 4–6. old.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sea otter#Evolution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. február 15.)
- Boessenecker, R. W. «A Middle Pleistocene Sea Otter from Northern California and the Antiquity of Enhydra in the Pacific Basin» (en anglès). Journal of Mammalian Evolution, 25, 1, 2016, pàg. 27–35. DOI: 10.1007/s10914-016-9373-6. ISSN 1064-7554.
- The Paleobiology Database Enhydra Archiválva 2021. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Enhydra en HEPTNER, V. G.; SLUDSKII, A. A.: "Mammals of the Soviet Union". Vol. II, parte 1b:"Carnivores (Mustelidae and Procyonidae)". Vysshaya Shkola. Moscú. 1967. Ed. estadounidense de Robert S. Hoffmann; 2001. Smithsonian Institution Libraries y National Science Foundation. Washington D.C..
