Feketeardó

Feketeardó (Чорнотисів)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Tiszapéterfalva község
Rang	falu
Alapítás éve	1319
Irányítószám	90363
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	2232 fő (2001)
Magyar lakosság	715
Népsűrűség	0,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	129 m
Terület	5062 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 04′ 42″, k. h. 23° 03′ 13″48.078333333333, 23.05361111111148.078333°N 23.053611°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 42″, k. h. 23° 03′ 13″48.078333333333, 23.05361111111148.078333°N 23.053611°E
Feketeardó Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeardó témájú médiaállományokat.

Feketeardó (ukránul Чорнотисів (Csornotisziv / Chornotysiv)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől 13 km-re délkeletre a Tisza bal partján a Fekete-víz mellett fekszik, falutanácsi központ, melyhez Hömlőc is tartozik.

Nevének eredete

Neve a királyi erdőóvók elnevezéséből származik, a fekete folyóvízre utaló megkülönböztetéssel.

Története

Feketeardó környéke már a bronzkorban lakott volt.

Nevét 1319-ben említik először az oklevelekben Ordo néven. Királyi erdőóvók alapították a 13. század elején.

Neve szerepelt az 1334 évi pápai tizedjegyzékben is. 1355-ben királyi kiváltságokat kapott.

A település első ismert birtokosa Thyba fia Miklós volt, majd a későbbiekben az Ardaiak birtoka lett, az övék maradt az elkövetkező két évszázadban is, majd a Rákóczi családé lett, majd a kuruc idők után a Barkócziak birtoka lett.

A 15. században jelentős gazdasági szerepe volt.

1910-ben 1662 lakosából 1277 magyar, 19 német, 364 ruszin volt. Ebből 652 görögkatolikus, 572 református, 293 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Népesség

Ma a falu 2240 lakosából 685 (25%) a magyar.

Közlekedés

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Látnivalók

• Római katolikus temploma 13. századi, a 15. században gótikus stílusban bővítették. 1913-ban helyreállították. Belső vakolata alatt 14. századi freskók vannak.
• Református temploma 1877-ben épült az 1765-ből való fatemplom helyett. Tornya 1893-ban készült el.

Galéria

• 
  Zsinagóga

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X