František Ladislav Rieger

František Ladislav Rieger
1861-ben készült litográfia
Született	1818. december 10.[1][2][3][4][5] Semily[6][7][4][8]
Elhunyt	1903. március 3. (84 évesen)[1][2][3][9][10] Újváros[11]
Állampolgársága	osztrák osztrák–magyar
Házastársa	Marie Riegrová-Palacká
Gyermekei	Marie Červinková-Riegrová Bohuslav Rieger Libuše Bráfová
Szülei	Terezie Riegrová
Foglalkozása	író közgazdász politikus jogász költő lapszerkesztő fordító
Tisztsége	az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja osztrák birodalmi gyűlés tagja a cseh tartomány­gyűlés tagja
Iskolái	Károly Egyetem
Kitüntetései	Klatovy díszpolgára Pardubice díszpolgára Honorary citizenship of Polná honorary citizen of Hradec Králové Knight Commander of the Order of the Iron Crown (Austria) Honorary citizenship of Adamov[12] Chrudim díszpolgára (1861. március 27.)[13]
Sírhelye	Nemzeti Temető
František Ladislav Rieger aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz František Ladislav Rieger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

František Ladislav Rieger (1897 után František Ladislav Freiherr von Rieger, magyarosan Rieger Ferenc László báró) (Semily, (Csehország), 1810. december 10. – Prága, 1903. március 3.) cseh politikus.

Életpályája

A jogot Prágában tanulta és az ottani fenyítőtörvényszéknél talált alkalmazást. Elhagyta az államszolgálatot, mert politikai perbe keveredett. Ezután a publicisztikának élt. 1848-ban hét kerület választotta az osztrák birodalmi gyűlésbe, ahol mint a szláv párt szónoka működött. A Schwarzenberg-minisztérium alatt a balpártra ment át. Az októberi diploma megjelenése után, 1860-ban, František Palackýval nyíltan a cseh nemzeti párt élére állott és federalista programot állított fel. 1863 és 1879 között a cseh-párti képviselők passzív politikát űztek, míg Rieger az ifjú-csehek által indíttatva, a cseh tartománygyűlésbe és Taaffe kormányzatának kezdetével a birodalmi gyűlésbe is belépett, ahol a kormányt támogatta. 1888-ban születése napján 100 000 frt nemzeti adományt adtak neki. 1891-ben a birodalmi gyűlési választások alkalmával kimaradt. Miután 1897 elején kilépett a passzivitásból, a Kolínban január 10-én tartott népgyűlésen újból kibontotta az ó-cseh párt zászlaját és kijelentette, hogy pártja a közelgő választásokban jelölteket fog állítani. Hangsúlyozta a németek és csehek kibékülésének és a feudális nagybirtokosokkal való egyetértésnek szükségességét.

Írásai

Rieger cseh nyelven több közgazdasági munkát tett közzé és Ignaz Leopold Koberrel alapította a Slovník naucný című cseh nemzeti enciklopédiát, amelynek vezetésétől néhány év múlva visszalépett. 1860-ban Nizzában több közleményt irt a brüsszeli Nord számára, amelyek Les Slaves d'Autriche (Párizs, 1860) címen jelentek meg.

Emlékezete

Emlékét park őrzi Prága Vinohrady nevű városrészében, ahol szobra is áll. (Josef Václav Myslbek alkotása).

Jegyzetek

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!