Gyapjas gyűszűvirág

Gyapjas gyűszűvirág
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Útifűfélék (Plantaginaceae)
Nemzetség-
csoport:
Digitalideae
Nemzetség: Gyűszűvirág (Digitalis)
Faj: Digitalis lanata
Tudományos név
Digitalis lanata
Ehrh.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyapjas gyűszűvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas gyűszűvirág témájú médiaállományokat és Gyapjas gyűszűvirág témájú kategóriát.

A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Minden része mérgező!

Rendszertani helyzete

Korábban a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták, azonban kiderült, hogy az útifűfélék közé tartozik.[1]

Megjelenése

Virágzati tengelye és csészelevelei szőrösek, gyapjas-molyhosak. Kétéves növény, első évben tőrózsát alkotótő leveleket fejleszt, dús füzért alkotó virágait a második évben hozza. A virágok pártája fehér vagy sárgásfehér színű, vörösbarnán erezett. Magassága kb. 50–130 cm, a szár alján nagy, hosszú nyelű, lándzsa alakú tőlevelei vannak. Erősen mérgező növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt gyógyszeripari felhasználás végett termesztik is.

Élőhelye, elterjedése

A gyapjas gyűszűvirág Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj. Leginkább száraz sztyeppréteken, sziklagyepeken, pusztafüves lejtőkön, karsztbokorerdőkben terjedt el, a világ szinte minden kontinensén (az Antarktiszt kivéve). Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[2]

Felhasználása

  • Bár mérgező növény, leveleinek gyógyhatása miatt termesztik. Szárított levelét használják fel szívelégtelenség kezeléséhez fontos gyógyszeralapanyag, hatóanyagai pl: Digoxin, Isolanid, Neoadigan.
  • Márk Gergely sikerrel nemesítette, ez volt az első magyar növényi találmány.
Sablon:Védett növények felhasználása
  • m
  • v
  • sz
Védett növények felhasználása
Védett növények felhasználása engedélyhez kötött!
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
...
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
...

Jegyzetek

  1. Richard G. Olmstead, Claude W. dePamphilis, Andrea D. Wolfe, Nelson D. Young, Wayne J. Elisons, Patrick A. Reeves (2001. February). Disintegration of the Scrophulariaceae. American Journal of Botany 88 (2), 348–361. o. (Hozzáférés: 2016. július 18.)  
  2. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források, külső hivatkozások

  • http://www.kisujbanya.hu
  • http://www.botanikuskert.hu
  • http://www.terra.hu/haznov/htm/Digitalis.lanata.html
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap