Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő
Erzherzogin Maria Annunziata Adelheid Theresia Michaela Karoline Luise Pia Ignatia von Österreich
Ragadványneve	Miana
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg–Lotaringiai-ház
Született	1876. július 31.[1] Reichenau an der Rax[2]
Elhunyt	1961. április 8. (84 évesen)[3][4][5] Vaduz[6]
Nyughelye	liechtensteini Fürstengruft
Édesapja	Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg
Édesanyja	Mária Terézia portugál infánsnő
Testvére(i)	Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Lajos főherceg Habsburg–Lotaringiai Ottó Ferenc főherceg Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Amália főhercegnő Habsburg–Lotaringiai Margit Zsófia főhercegnő
Házastársa	nem volt
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Habsburg–Lotaringiai Mária Annunciáta főhercegnő (Erzherzogin Maria Annunziata Adelheid Theresia Michaela Karoline Luise Pia Ignatia von Österreich) (Reichenau, Alsó-Ausztria, 1876. július 31. – Vaduz, Liechtenstein, 1961. április 8.) osztrák főhercegnő, Károly Lajos főherceg leánya, Ferenc Ferdinánd trónörökös húga, Károly császár és király nagynénje, a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.

Élete

Származása

Mária Annunciáta főhercegnő édesapja Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg (1833–1896), I. Ferenc József császár és király öccse, édesanyja a főherceg harmadik felesége, Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944), I. Mihály portugál király és Adelheid Zsófia löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő leánya volt. Az 1873-ban a Majna-menti Kleinheubach-ban, a Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegség székhelyén, anyjának szülővárosában kötött házasságból két leány született:

• Mária Annunciáta főhercegnő (1876–1961), aki apja második, elhunyt feleségének keresztneveit kapta, de a családban csak „Miana”-nak hívták, és
• Erzsébet Amália főhercegnő (1878–1960), aki Aloys (Alajos) von und zu Liechtenstein herceghez ment feleségül, az ő fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege.

Károly Lajos főherceg második házasságából, amelyet Mária Annunciáta nápoly–szicíliai királyi hercegnővel (1842–1871), II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király (1810–1859) leányával kötött, négy gyermek született, Mária Annunciáta főhercegnő féltestvérei:

• Ferenc Ferdinánd főherceg (1863–1914), az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig.
• Ottó Ferenc főherceg (1865–1906), későbbi gúnynevén „a szép Ottó”, akinek fiából, Károly főhercegből (1887–1922) I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar, III. Károly néven cseh király lett.
• Ferdinánd Károly főherceg (1868–1915), aki 1911-től a Ferdinand Burg polgári néven élt.
• Margit Zsófia főhercegnő (1870–1902), aki Albrecht württembergi herceghez ment feleségül.

Főapátnő Prágában (1894–1918)

Mária Annunciáta 1894-ben unokanővérétől, Karolina Mária főhercegnőtől (1869–1945) átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát. Később ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia császárné alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt. 1791-től a főapátnőre ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-fejedelemasszonya Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Annunciáta főhercegnő 1918-ig, a Monarchia felbomlásáig viselte ezt a méltóságot.

Miután Erzsébet császárné és királyné gyilkosság áldozata lett, az özvegy Ferenc József a bécsi udvar hivatalos eseményeinek középpontjába állította magas rangú unokahúgát, Mária Annunciáta főhercegnőt, Ferenc Ferdinánd trónörökös húgát, ő került a bécsi uralkodóház „First Lady”-jének szerepébe. (Ferenc Ferdinánd trónörökös rangon aluli feleségét, Chotek Zsófia grófnőt az uralkodócsalád tagjai lenézték, mellőzték).

Rövid jegyessége

1902-ben rövid ideig jegyben járt Siegfried bajor herceggel (Herzog Siegfried in Bayern), Miksa Emánuel bajor hercegnek (Herzog Max Emanuel in Bayern), Erzsébet császárné és királyné egyik öccsének fiával. Egy közös angliai utazást követően azonban Mária főhercegnő felbontotta eljegyzését, mert vőlegényén – aki három évvel korábban, 1899. június 23-án egy lovasbalesetben elszenvedett súlyos fejsérülésből épült fel – elmezavar tüneteit tapasztalta.

Mária Annunciátának tevékeny része volt abban, hogy „összehozza” unokaöccse, Károly főherceg, a későbbi Károly császár és unokahúga, Zita Bourbon–pármai hercegnő házasságát (1911-ben). Ettől fogva a főhercegnő Zita családjával élt, a későbbi száműzetés első éveiben is együtt maradtak.

Utolsó évei

Mária Annunciáta nem ment férjhez, gyermeke sem született. Élete utolsó éveit Vaduzban töltötte húgánál, Erzsébet Amália főhercegnőnél. Itt hunyt el 1961. április 8-án, 84 éves korában. Vaduzban, a liechtensteini nagyhercegek kriptájában (Fürstengruft) van eltemetve.

Jegyzetek

További információk

• Csehországi női egyházfejedelmek
• Életrajzi adatok^{[halott link]}