Hiroszaki

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Hiroszaki (弘前市, Hirosaki-shi)
A hiroszaki várkastély és cseresznyevirágok
Hiroszaki címere Hiroszaki zászlaja
Egyéb jelképek
Fa	Almafa
Virág	Cseresznyevirág
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Tóhoku
Prefektúra	Aomori prefektúra
Polgármester	Kaszai Norijuki
Irányítószám	036-8551
Testvérvárosok	Lista Tajnan Shari Óta
Népesség
Teljes népesség	167 803 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség	337 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	524,20 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 36′ 11″, k. h. 140° 27′ 50″40.603111111111, 140.4638333333340.603111°N 140.463833°EKoordináták: é. sz. 40° 36′ 11″, k. h. 140° 27′ 50″40.603111111111, 140.4638333333340.603111°N 140.463833°E
Elhelyezkedése Aomori térképén
Hiroszaki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hiroszaki témájú médiaállományokat.

Hiroszaki (弘前市; Hepburn: Hirosaki-shi^?) japán város Aomori prefektúra délnyugati részén. 2015. szeptember 1-jei becslések szerint a város népessége 176 500 fő, népsűrűsége 337 fő/km². Hiroszaki teljes területe 524,20 km².

Hiroszaki kastélyvárosként épület a 100 000 kokus Hiroszaki birtokon a Cugaru család uralama alatt az Edo-korban. A város regionális kereskedelmi központtá és az ország első számú almatermesztőjévé nőtte ki magát. A helyi önkormányzat a „Hiroszaki, az almaszínű város” és a „kastély-, cseresznyevirág- és almaváros” jelmondatokkal népszerűsíti a várost. A város a Meidzsi-korban épült nagyszámú nyugati stílusú házáról is ismert.

Földrajz

Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati, a Cugaru-félsziget nyugati részén található Cugaru-síkságon helyezkedik el, az Ivaki-hegytől nyugatra, Akita prefektúra szomszédságában.

Környező települések

• Cugaru, Hirakava
• Nakacugaru körzet – Nisimeja
• Minamicugaru körzet – Óvani, Fudzsiszaki, Inakadate
• Kitacugaru körzet – Itajanagi, Curuta
• Nisicugaru körzet – Adzsigaszava
• Ódate

Népesség

A település népességének változása:

Jelkép

Hiroszaki hivatalos jelképe egy szvasztika (japánul mandzsi), amit a Cugaru család, a Hiroszaki birtok Edo-kori uralkodóinak zászlójelképéből ered.

Történet

A Hiroszaki körüli területet a Heian-kori Észak-Fudzsivara család birtokainak részeként alapították. Minamoto Joritomo a Nambu családnak ajándékozta azt az Észak-Fudzsivara család bukása után a Kamakura-kor elején. A Szengoku-kor alatt a Nambuk helyi tartományi tisztségviselője, Óura Tamenobu 1571-ben kikiáltotta a függetlenségét és elfoglalta a helyi kastélyokat. Tojotomi Hidejosi oldalán harcolt Odavara 1590-es ostroma során, 45 000 kokuval erősítette tovább a gazdagságát. Később Cugarura váltotta a családnevét. Miután Tokugava Iejaszu oldalára állt a szekigaharai csatában további 47 000 kokuval növelte a gazdagságát, majd elrendelte egy kastély építését Takaokában (a modern kori Hiroszakiban). A kastélyt utódja, Cugaru Nobuhira vezetése alatt fejezték be 1611-ben, azonban 1627-ben villámkárokban odaveszett a hatalmas ötemeletes dondzsonja. A birtok bevétele 1628-ban 100 000 kokura emelkedett.

1808-ban Takaokát átnevezték Hiroszakira. A Cugaru család a Meidzsi-korban a Szatcsó szövetség oldalára állt a bosin-háború alatt, majd az újonnan alapított kormány további 10 000 kokut ajándékozott nekik. A hanrendszer 1971. augusztus 29-i felszámolása miatt azonban a Hiroszaki birtokot is felszámolták, helyére Hiroszaki prefektúra állt. A prefektúrát még ezen év októberében átnevezték Aomori prefektúrára, ezzel egy időben székhelye is a területileg központibb fekvésű Aomoriba tették át.

1873. október 1-jén megalapították a Csójó Általános Iskolát. 1877-ben almakertészetet indítottak Hiroszakiban, majd 1878 márciusában megalapították az 59. Nemzeti Bankot, az Aomori Bank elődjét. 1889. április 1-jén városnak nevezték ki Hiroszakit, így az ország 30 első városa közé tartozott. 1894. december 1-jén megnyitották a Hiroszakit Aomorival összekötő Óu fővonalat.

Hiroszaki 1898 októberében a Japán Császári Hadsereg 8. hadtestének székhelye lett. A hadtest elsősorban az orosz–japán háború során volt aktív.

1901-ben megalapították a Hiroszaki Városi Kórházat, majd 1906-ban a városi könyvtárat. A város első telefonszolgáltatását 1909-ben adták át. 1918-ban megtartották az első cseresznyevirág-fesztivált. A Konan Railway Company 1927-ben átadta a Hiroszakit Onoével összekötő vonalát. 1949-ben megalapították a Hiroszaki Egyetemet.

1955. március 1-jén Hiroszakit tovább bővítették a környező Simizu, Vattoku, Tojoda, Horikosi, Csitosze, Fudzsisiro, Niina, Funazava, Takaszugi, Szuszuno és Higasimeja falvak bekebelezésével. Nisimeja enklávé lett. A város 1957. szeptember 1-jén még tovább bővült a szomszédos Isikava falujának beolvasztásával.

1964-ben megtartották az első Krizantém és juharfa-fesztivált, illetve 1979-ben az első Hiroszaki várkastély hólámpás-fesztivált. 1979-ben összekötötték a várost a Tóhoku autópályával az „almaút” nevű leágazással.

2006. november 15-én a Ivaki és Szóma faluját (Nakacugaru körzet) beolvasztották Hiroszakiba.

Éghajlat

Hiroszakinak párás kontinentális éghajlata van, melyre a rövid, meleg és gyakran párás nyarak, illetve hideg, erős havazásokkal tarkított telek jellemzőek.

Hiroszaki (1981–2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,5	2,2	6,3	14,5	19,8	23,5	26,9	28,9	24,5	18,2	11,0	4,5	15,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,0	−4,8	−2,2	3,1	8,3	13,3	17,6	19,1	14,3	7,6	1,8	−2,4	6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	121	95	77	59	72	70	113	132	127	91	110	117	1183
Havi napsütéses órák száma	57	79	126	183	201	175	161	182	146	141	89	58	1599
Forrás: Japan Meteorological Agency

Gazdaság

Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati részének regionális kereskedelmi központja. A fő mezőgazdasági termények közé tartozik az alma és a rizs; Hiroszaki adja Japán almatermesztésének 20%-át.

Oktatás

Felsőoktatás

• Hiroszaki Egyetem
• Tóhoku Női Egyetem
• Hiroszaki Gakuin Egyetem
• Hirosaki Egészségügyi és Népjóléti Egyetem

Másodlagos oktatás

Hiroszakiban 35 általános, 15 városi, egy nemzeti és egy magán középiskola, egy egyesített általános/középiskola, hat prefekturális és négy magánfőiskola található.

Közlekedés

Vasút

• East Japan Railway Company – Óu fővonal
  • Isikava, Hiroszaki, Naidzsósi
• Konan Railway Company – Kónan-vonal
  • Hiroszaki, Hiroszaki–Higasikómae, Undókóenmae, Niszato
• Konan Railway Company – Óvani-vonal
  • Csúó-Hiroszaki, Hirokósita, Hiroszaki Gakuindai-mae, Szeiaicsúkó-mae, Csitosze, Kogurijama, Macukitai, Cugaru–Ószava, Gidzsukukókómae, Isikava, Isikavapúrumae

Autópályák

• Tóhoku autópálya
• 7-es főút
• 102-es főút

Források

További információk

• Hiroszaki weboldala (japánul)