Ismeretterjesztő irodalom

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az ismeretterjesztő irodalom olyan irodalom, amely a tudományos ismeretek közérthető, általános formában való átadására törekszik. A tágabb jelentésű ismeretközlő irodalom keretébe tartozik (ide soroljuk még a szakirodalmat, életrajzot, naplót, levelet stb.) Az ismeretterjesztő irodalom olykor nehezen határolható el a szakirodalomtól.

Az ismeretterjesztő művek abban különböznek a szépirodalmi művektől, hogy nem művészi célból készülnek. Ennek ellenére számos ismeretterjesztő mű a szépirodalomba is sorolható, ha szerzőjük jellemzően szépírói eszközöket is felhasznál.

Az ismeretterjesztő irodalom magyarországi története

A szakszerű kutatás kibontakozásával egyidejűleg indult meg először a nemesi olvasóközönségnek szánt tudományos ismeretterjesztő irodalom fejlődése. Művelői éppúgy az egyházi értelmiség képviselői, mint a szaktudósok: az írók mindkét esetben a tudomány és a hit, illetve a rendiség és a kormányzat szempontjait egyeztetve jártak el.

A tudomány-népszerűsítő művek szerzői, hogy írásaikat tetszetőssé, olvasmányossá tegyék, a szerkesztésben szépirodalmias eszközöket használtak, a nyelvi megformálásban az igényes műpróza mellett a verset is alkalmazták, az anyag megválasztásában pedig különös előszeretettel viseltettek a furcsaságok, kuriózumok, távoli földrészek érdekességei iránt. A könyvek nyelve a szépirodalom általános helyzetét tükrözve vegyesen latin és magyar volt.

Ismeretterjesztő irodalom – szakirodalom

Az ismeretterjesztő irodalmat gyakran nevezik szakirodalomnak is, ez ellen azonban a szakirodalmat írók gyakran tiltakoznak, kikérvén maguknak, hogy az ismeretterjesztő irodalom márpedig nem szakirodalom.

A kétféle irodalmi terület a tárgyalás szakmai szintje (szakfogalmak, szakmai nyelvezet alkalmazásának mértéke) szerint határolható el:

  • ismeretterjesztő irodalom: közérthető szintű művek.[1]
  • szakirodalom: tudományos, illetve szakmai szintű művek (megértésükhöz megfelelő előismeretek szükségesek)

Ebből következően az ismeretterjesztő irodalomba tartozó könyvek a nagyközönség számára, nagyobb példányszámmal kerülnek forgalomba – míg a szakkönyvek a szűk szakma művelőinek készülnek elsősorban, kisebb példányszámmal.

Az angol non-fiction kifejezés bővebb az ismeretterjesztő irodalomnál, mivel a szakirodalmat is magában foglalja.

Az ismeretterjesztő irodalom műfajai

  • Album
  • Almanach
  • Arcképcsarnok
  • Atlasz (térképgyűjtemény)
  • Bibliográfia
  • Életrajz, azon belül: Önéletrajz
  • Emlékbeszéd
  • Emlékirat
  • Emlékkönyv
  • Esettanulmány
  • Építészeti topográfia (inventárium)
  • Díszmű
  • Egyetemi jegyzet
  • Értekezés (disszertáció, tézis, értekezés)
  • Esszé
  • Évkönyv
  • Irodalmi topográfia
  • Iskolai értesítő
  • Kiállítási forgatókönyv
  • Kiállítási katalógus
  • Kiállítási képanyag
  • Kotta
  • Kritika
  • Krónika
  • Levél
  • Monográfia (tanulmány)
  • Napirendi jegyzék
  • Napló
  • Népszerű–ismeretterjesztő munka
  • Oklevél
  • Receptkönyv
  • Receptfüzet[2]
  • Regeszta
  • Repertórium
  • Szabálykönyv
  • Szinopszis
  • Szövegkönyv
  • Tankönyv
  • Tanulmány
  • Tématerv(ezet)
  • (Tudományos) újságcikk
  • Urbárium
  • Útikönyv
  • Zsebkönyv
  • Adattárak, azon belül: Fajtajegyzék, Helységnévtár (azon belül: Településtár), Kronológia, Archontológia (tisztségviselőlisták), Táblázatgyűjtemény, Ábragyűjtemény, Fondjegyzék (és állagjegyzék), Függvénytáblázat
  • Kézikönyvek, azon belül:
    • Szótár
      • általános szótár
      • szakszótár
    • Enciklopédia – eredetileg tematikus cikkekből álló tudományos gyűjtemények (napjainkban a lexikonnal felcserélve használják)
    • Lexikon – eredetileg ABC-rendes (szótárszerű) cikkekből álló gyűjtemények (napjainkban az enciklopédiával felcserélve használják)
      • általános lexikon
      • szaklexikon
  • Szöveggyűjtemény, azon belül Emlékbeszédgyűjtemény,[3] Forrásközlés, Konferenciakötet (előadássorozat, szimpóziumkötet), Köszöntő könyv (németül Festschrift), Oklevélgyűjtemény, Tanulmánygyűjtemény, Törvénygyűjtemény

A fentiek mind nyomtatásban megjelent, sokszorosított könyvek, mind kiadatlan (kézzel írt és nyomtatott) kéziratok lehetnek.

Hivatkozások

  1. [1]
  2. https://www.antikvarium.hu/konyv/hagyomanyok-izek-regiok-856143-0
  3. https://adt.arcanum.com/hu/collection/EMLEKBESZ/

Külső hivatkozások

  • [2]
  • Nonfiction Readers Anonymous: Nonfiction Book Reviews
  • https://kmvon.org/hu/Publicisztikai-mufajok/tartalom/156/

Kapcsolódó szócikkek