Jávor Pál (színművész)
 | Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Jávor Pál (egyértelműsítő lap). |
| Jávor Pál | |
 | |
| Egy dunai hajón, háttérben a Lánchíd (1940) | |
| Született | Spannenberger Pál Gusztáv 1902. január 31.[1] Arad |
| Elhunyt | 1959. augusztus 14. (57 évesen)[2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Landesmann Olga (h. 1934–1959) |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája (–1922) |
| Halál oka | gyomorrák |
| Sírhelye | Farkasréti temető (40-1-94/95) |
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1922–1959 |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jávor Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jávor Pál, eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv (Arad, 1902. január 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie.
Élete
Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a rácvárosi (rácfertályi) Kis Molnár utca 11. szám alatti házban. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be.
A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk a Kossuth (korábbi nevén Pesti, mai nevén Holló, románul Mărășești) utcában fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló mozikba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette, és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni.
Budapesten
A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Oklevelet már az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerzett, 1922-ben.
Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott. 1924 és 1926 között Székesfehérváron, Faragó Sándor társulatában, 1927 és 1928-ban Szegeden szerepelt. Ekkor a Magyar Színházhoz szerződött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.
1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával.[5][6][7]
1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. (Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.)
1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egy-egy szerepet.
Amerikai kitérő
1946-ban Sárossy Szüle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.
1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.
Visszatérése Magyarországra
Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta. Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni a már korábban hazatért Páger Antalnak. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott.
A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart: ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel cigányozott – írja róla Lukácsy Sándor (Filmvilág, 1987/10 [1].
1959 augusztusában a János Kórház kertjének egy félreeső zugában egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendővel később az Egyesült Államok magyarlakta vidékein.[8]
A halálát gyomorrák okozta.[9] Temetésére a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.
A sármőr
A harmincas-negyvenes évek magyar amorózója botrányairól, lovagiasságáról és emberszeretetéről volt ismert.
Híres „cigányozó”, bor mellett, cigányzenére mulatozó és nótázó budapesti úr volt, és még ezzel a szokásával is növelte a személyét övező rajongást.
Fontosabb szerepei
Horatio (Shakespeare: Hamlet); Essex (Bruckner: Angliai Erzsébet); Ifj. Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő); Bolond (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Kukorica Jancsi (Kacsoh Pongrác: János vitéz); Orlando (Shakespeare: Ahogy tetszik); Noszty Feri (Mikszáth Kálmán-Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Mercutio (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Peer (Ibsen: Peer Gynt); Rank doktor (Ibsen: Nóra); Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy); Liliom (Molnár Ferenc); Széll Kálmán (Földes M.: Örök szerelem). Jávor Pál műve: Egy színész elmondja (1946).
Több mint 70 filmben játszott, nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Rengeteg filmdalt, filmslágert énekelt. Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon – 1929),[Mj. 1] vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Kék bálvány - 1931)[10] és a háború után meginduló „új” magyar filmgyártás (A Tanítónő – 1945).
Legsikeresebb filmjei
- „Fűszer és csemege”[11] címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója után nézőszámrekordot döntött és újat állított fel.
„Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház, Budapest, VI. Teréz krt. 30. A legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán Zene és versek: Kemény Egon Rendezte: Ráthonyi Ákos Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László Operatőr: Vass Károly Díszlet: Kokas Klára”
A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének megfilmesített változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.[12]
- A szerelem nem szégyen (1940)
- Egy tál lencse (1941)
Gyakran volt partnere a filmekben Karády Katalin (hét filmben játszottak együtt, legendás volt a „Karády-Jávor páros”) például a Szörényi Éva rendezésű filmekben: A Tanítónő, Madách, Halálos tavasz, Igen vagy nem, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, de játszott a kor más olyan nagy díváival is, mint Muráti Lili, Simor Erzsi, Szeleczky Zita, Tolnay Klári vagy Turay Ida.
Kétségtelenül a háború előtti magyar filmgyártás legjelentősebb alakja volt. Emlékét ma filmjei őrzik, amelyeket egyre nagyobb számban árusítanak DVD-lemezeken, így mindenki láthatja milyen volt a „jávorbajusz”, a filmamorózó, akiért egy ország női szívei dobogtak a harmincas-negyvenes években. Egykori filmbeli partnerei közül a Hyppolit Terkája, Fenyvessy Éva, a Halálos tavasz Józsája, Szörényi Éva, a Lángok Évája, Hidvéghy Valéria azonban nem csak a hősszerelmest látták benne. A színpadi-filmes kollégák közül Vay Ilus, Bakó Márta, Bárdy György is megnyilatkozásaikban Jávor Pál irántuk megnyilvánuló pozitív emberi oldalát emelték ki. Vay Ilus 2006-ban megjelent „Miközben bohóckodtam” című könyvében idézte fel emlékeit a színművészről. A dalszövegíró Szenes Iván Jávor Pálnak írta az ötvenes évek második felében (amikor külföldről hazatért) az „Egy tisztes őszes halánték” című dalt, amelyet többször hallhatunk archív műsorokban.
Filmszerepei
- Csak egy kislány van a világon (1929) – Bánáth György, földbirtokos
- A kék bálvány (1931) – Lóránt György báró
- Hyppolit, a lakáj (1931) – Benedek István
- Iza néni (1933) – Bodó Bálint, erdész
- A bor (1933) – Baracs Imre
- Rákóczi induló (1933) – Tarján Sándor főhadnagy
- Ida regénye (1934) – Balogh János
- Emmy (1934) – Korponay László
- Az iglói diákok (1934) – Petky Pali
- Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – dr. Balázs Sándor
- A csúnya lány (1935) – Dr. Halmi Tibor, ügyvéd
- Elnökkisasszony (1935) – Török István mérnök
- Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) – Balázs
- Az új földesúr (1935) – Garamvölgyi Aladár
- Havi 200 fix (1936) – Kórody Gábor, mérnök
- Nászút féláron (1936) – Kerekes Pál, gépészmérnök
- Mária nővér (1936) – Ladányi Mihály, földbirtokos
- Fizessen, nagysád! (1937) – Szilágyi Péter
- A torockói menyasszony (1937) – Bárány András
- A férfi mind őrült (1937) – Sóváry Gábor, festő
- Viki (1937) – Feri
- Pusztai szél (1937) – Bors István, pandúrőrmester
- A 111-es (1937) – báró Vajk Sándor
- Két fogoly (1937) – Takács Péter
- Maga lesz a férjem (1937) – Dr. Dobokay Gábor, ügyvéd
- Marika (1937) – Orbán Sándor, író
- A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1938) – Noszty Feri
- Fekete gyémántok (1938) – Berend Iván
- Uz Bence (1938) – Uz Bence
- A varieté csillagai (1938) – Jack Carey
- Toprini nász (1939) – Mányay Imre főhadnagy
- A tökéletes férfi (1939) – Bardó Gábor, földbirtokos
- Halálos tavasz (1939) – Dr. Egry Iván
- Fűszer és csemege (1939) – Mácsik Márton
- Jöjjön elsején! (1940) – Virágh Péter
- Gül Baba (1940) – Gábor diák
- Erzsébet királyné (1940) – Báró Neszmély Kálmán
- Dankó Pista (1940) – Dankó Pista
- Igen vagy nem? (1940) – Ifj. Péteri János, Mérnök
- Sok hűhó Emmiért! (1940) – Málnássy Gábor
- Egy csók és más semmi (1940) – Dr. Albert Sándor, ügyvéd
- Tóparti látomás (1940) – Koltay Iván, festőművész
- A szerelem nem szégyen (1940) – Gróf Kátay Kázmér
- Lángok (1940) – Mátrai Péter, zongoraművész
- Balkezes angyal (1941) – Palotay Miklós
- Ma, tegnap, holnap (1941) – Bende László, gyárigazgató
- Néma kolostor (1941) – gróf Vághelyi Gusztáv
- Egy tál lencse (1941) – Rudasi Sándor, intéző
- A beszélő köntös (1941) – ifj. Lestyák Mihály
- Három csengő (1941) – Miklós
- Lelki klinika (1941) – Gáthy Zoltán újságíró, „Emma néni”
- Életre ítéltek! (1941) – Keresztessy Péter, mérnök
- Az utolsó dal (1942) – Fehér János, énekes
- Egy asszony visszanéz (1941) – Miklós, színész
- Az 5-ös számú őrház (1942) – András
- Estélyi ruha kötelező (1942) – Viktor Norton
- Pista tekintetes úr (1942) – Baracs Pista
- A láp virága (1942) – Pálfalvy Miklós
- Ópiumkeringő (1942) – Borovszky Iván, kritikus
- Késő… (1943) – Tamássy Péter, sebész főorvos
- Makrancos hölgy (1943) – Jambor Pál
- Kerek Ferkó (1943) – Kerekházy Ferenc (Kerek Ferkó)
- Valamit visz a víz (1943) – János, a halász
- Szováthy Éva (1943) – Dóczy Lénárd
- Egy gép nem tért vissza (1944) – Gábor főhadnagy
- A tanítónő (1945) – ifj. Nagy István
- Fehér vonat (1947) – Gábor
- Madách: Egy ember tragédiája (1947) – Horusitzky Béla
- A nagy Caruso (1951) – Antonio Scotti
- Iron Man (1951) – Pete Kosco / O'Keefe
- Assignment - Paris (1952) – Laslo Boros
Kötetei
- Egy színész elmondja...; Magyar Írás, Bp., 1946
- Egy színész elmondja...; szöveggond. Furkó Zoltán, utószó Veress József; Akadémiai, Bp., 1987 (Egyéniség és alkotás)
Lemezek, amelyeken közreműködött
- Köszönöm, hogy imádott – az első magyar hangosfilmek dalai (hanglemez) Qualiton LPX 16 628
- Magyar filmek dalai II. (hanglemez) Qualiton LPM 16 643
- Május éjszakán… – Jávor Pál filmdalai (CD)
Archív felvételeken
- Muzsikál a mozi 'Filmdalok' - 41 perc (1995)
- Muzsikál a mozi 'Férficsillagok' - 30 perc (1995)
- Muzsikál a mozi 'Jávor Pál dalai' (tévéfilm, 1995) IMDb-adatlap
- Muzsikál a mozi 'Zenés filmek' - 28 perc (1995)
- Ne kérdezd, ki voltam! (tévéfilm, 1990)
- A Jávor - 106 perc (1987) IMDb-adatlap
Emlékezete
- „Jávor Pál” a címe a Kiscsillag zenekar egyik számának.
Megjegyzések
- ↑ Több forrás ezt a filmet tekinti az első magyar hangos produkciónak. Tény azonban, hogy csak egyes jelenetek kaptak utólag hangot. Érdekesség, hogy a rekedt Jávort a kamerák mögött Fekete Pál helyettesítette. Akkor még nem volt lehetséges az utószinkron.
Jegyzetek
- ↑ Pál Jávor, https://www.mymovies.it/persone/-/3908
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07019.htm, Jávor Pál, 2017. október 9.
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Soha nem titkolta, hogy megveti a hungaristákat – 110 éve született Jávor Pál Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Mazsihisz, 2012-01-31.
- ↑ Valaczkay Gabriella: Jávor vallomása a kamerának nol.hu, 2003.06.10.
- ↑ Nagy szerelmek: Jávor Pál és Landesmann Olga Bors, 2015.02.01.
- ↑ Kurutz Márton: Jávor Pál
- ↑ https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/feny_es_arnyek
- ↑ 1931. szeptember 25-én mutatták be az első magyar hangosfilmet | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. www.jakd.hu. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
- ↑ „Fűszer és csemege” (port.hu)
- ↑ Fűszer és csemege; jelenet a filmből
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- Filmvilág
- Puskel Péter: Száz éve született Jávor Pál. Nyugati Jelen Polgári napilap (Aradon szerkesztett magyar nyelvű napilap a dél-erdélyi és bánsági megyéknek.), 2002. február 1. [2011. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
További információk
- Jávor Pál színész életének kevésbé ismert epizódjai- Korszakok, sorsok, törekvések 67.-73. oldal
- Jávor Pál a PORT.hu-n (magyarul)
- Részletes életút – színészkönyvtár
- Jávor Pál a filmkultúra oldalain
- Bános Tibor: Jávor Pál; Gondolat, Bp., 1978 (Szemtől szemben)
- Nemlaha György: Az álomlovag. Jávor Pál élete képekben és dokumentumokban; General-trade Kft., Bp., 1992 (Sztár)
- Bános Tibor: Jávor Pál; Athenaeum 2000, Bp., 2001
- Kik voltak ők valójában? Színészek kézírásának nyomában. Blaha Lujza, Jászai Mari, Csortos Gyula, Kabos Gyula, Jávor Pál; grafológiai elemzések Soóky Andrea, szerk., kommentárok Oroszlán Éva; DFT Hungária, Bp., 2005 (Grafológiai személyiségelemző sorozat)
- Várkonyi Vilmos: Jávor Pál és a magyar film aranykora. Életrajz, pályatársak, anekdoták, slágerek; Lupuj-Book, Debrecen, 2013
- Vajda Pierre: Ripityom Jávor Pál, aki kétszer halt meg; Athenaeum, Bp., 2018
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
