Kádár (település)
 | Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kádár (egyértelműsítő lap). |
| Kádár (Cadăr) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Végvár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Végvár (Tormac) |
| Irányítószám | 307431 |
| SIRUTA-kód | 159053 |
| Népesség | |
| Népesség | 321 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 06″, k. h. 21° 32′ 04″45.535032, 21.53457145.535032°N 21.534571°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 06″, k. h. 21° 32′ 04″45.535032, 21.53457145.535032°N 21.534571°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kádár románul: Cadăr, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Buziásfürdőtől délnyugatra, a Pogányos vizének bal partján fekvő település.
Története
Kádár nevét 1717-ben említette először oklevél Kadar néven, ekkor a csákovai kerülethez tartozott és 85 házat jegyeztek fel benne.
1724-ben Kada, 1761-ben Kedár, 1808-ban Kádár, Kadariu, 1913-ban Kádár néven írták.
Kádár faluról csak a török hódoltság végéről maradtak fenn adatok, ekkor már lakott helység volt. Mercy térképén Kada, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Kedár alakban szerepelt.
1806-ban a Duka családbeli báró Kádári Duka Péter vette meg a kincstártól, kinek örökösei 1878-ig bírták. Ekkor e birtokot báró Nikolics Mihály vette meg, aki 1882-ben az egyik részt báró Karátsonyi Katalin, báró Duka Emilnének adta el, a másik részt pedig Jellinekné Reichmann Teréznek, aki a maga részét 1886-ban Győrössy-Csepreghy Istvánnak eladta. Báró Duka Emilné részét báró Duka Géza császári és királyi követségi tanácsos, országgyűlési képviselő örökölte, aki Győrössy-Csepreghy István birtoka egy részét is megvette.
A községbeli két régi kúriát 1810-ben báró Duka Péter generális építtette, a falun kívül fekvő újabbat pedig, 1900-ban Győrössy-Csepreghy István. Mind a kettő báró Duka Gézáé lett.
A középkorban Kádár határában feküdt Péterlaka vagy Petúrlaka is, melynek neve már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1498-ban a Fáncslakiak voltak birtokosai utánuk a Belmosericsek zálogbrtoka volt. 1529-ben a Bradács család, a 16. század közepén Nagylaki Jaksics Márk birtoka volt. A későbbiekben már nincs róla több adat, valószínűleg elpusztult.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma - 1904-ben épült.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
