Körös-kultúra

A mintegy 8000 évvel ezelőtt a magyar Alföldön és a Kárpát-medence déli részén kialakult, kelet-mediterrán eredetű[1] Körös-kultúra egy újkőkori műveltségi korszakot jelöl. A kultúra az ún. Csípett díszes kerámia kultúrájába tartozik bele amely a Kárpát-medence déli felén, Erdélyben, a Dunántúl déli felén, Szerbiában és a Balkánon jelent meg. A kultúra a Körös-Starčevo kultúrkomplexum része (lásd Starčevo-kultúra). Kerámiájára a csípett díszítés jellemző. Az edények felületét ujj- és körömbenyomkodással, csípéssel és bekarcolással díszítik. A kultúra korai fázisában megjelennek a festett töredékek is (fekete vagy fehér festés) míg a késői fázisra a barbotin (rátett vagy fröcskölt) a jellemző. A kultúra párhuzamai megvannak Görögországban és Bulgáriában is.

Települések

Méhteleken talált Vénusz-szobrocska

Településeit vízfolyások közelében tárták föl, leginkább a folyók magas partján álltak. Eddig kevés hitelesen feltárt ház ismert: Szolnok-Szanda, Szajol-Felsőföldek, Tiszajenő. Unikális lelet került elő 1964-ben Röszke-Lúdváron, egy házmodelltöredék. A feltárt, nem nagy számú ház és házmodell tanúsága szerint a Körös-kultúra népe a balkáni és a mediterrán területeken is általános, kisebb méretű (kb. 4×5 m), kiscsaládi, négyszögletes házakban lakott. Agyagból pecsételőket is készítettek szimbolikus értelmű mintákkal.[2]

Kevés temetkezés ismert. Sírjaik hulladékgödörben vagy a házomladékok alatt találhatóak meg. A mellékletadás még nem jellemző ebben az időszakban. A lakosság földművelő volt, (kőbetétes sarlók, gabonavermek gabonaszem leletekkel). Állatokat is tartottak (juh, kecske, sertés, kutya és szarvasmarha), halásztak (hálónehezékek agyagból, csonthorgok), vadásztak. Életmódjukban a földművelés meghatározó volt, különféle gabonákat már termesztettek. A földművelő életmód mellett még fontos volt a környezet adta táplálék hasznosítása (vadászat és gyűjtögetés, halászat, kagylógyűjtés) is.

Ipartörténeti emlékek

A kerámiákat még kézzel készítették az ún. hurka technikával. A kerámiára jellemző a szférikus forma, de vannak élesebb hastörésű, cilindrikus falú ívelt aljú, kónikus és vállazott edényformák is. Nyakkiképzésük lehet egyenes, kihajló vagy tölcséres. Az edénytalpak laposak, profiláltak, csőtalpasak vagy bütyöklábon állóak. A felületkezelésnél használják a plasztikus díszeket, bekarcolást, bemélyítést, a vörös slipet és a festést. Különlegesebb darabok az ún. oltárok vagy mécsesek amelyek 3 vagy 4 lábon állnak és feltehetően zoomorf előzményük van. A kultúra idoljaira a steatopygia (zsírfarúság) a jellemző. Dorong fejjel (felsőrésszel) és két részből összerakott hangsúlyos altesttel rendelkeznek. A szemeket, szájat és hajat bekarcolással jelölik, az orrot és a karcsonkokat plasztikusan ábrázolják.

Jegyzetek

  1. Kalicz Nándor: Agyagistenek. a neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. 17. old.
  2. Kalicz Nándor: I. m. 17-18. old.

További információk

  • Banner J. (1937): Die Ethnologie der Kőrös-Kultur. Szegedi Dolgozatok XIII. Szeged, 33-58. old.
  • Kutzián I. (1944): Körös-kultúra – The Körös culture. DissPann Ser. II. 23. Budapest.
  • Kalicz N. (1970): Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Hereditas sorozat. Corvina Kiadó, Budapest.
  • Raczky P. (1976): A Körös-kultúra leletei Tiszajenőn. Arch.Ért. 103. 1976. 171-189.
  • Raczky P. (1983) A korai neolitikumból a középső neolitikumba való átmenet kérdései a Középső- és Felső-Tiszavidéken (Questions of transition between the Early and Middle Neolithic in the Middle and Upper Tisza Region). ArchÉrt 110. 1983. 161-194.
  • Raczky P. (2009): A Körös-kultúra figurális ábrázolásainak értelmezése. Tisicum XIX. 65-76.
  • Szakmány, Gy., Gherdán, K., Starnini, E. (2004): A Körös és A Starčevo Kultúra kerámiáinak összehasonlító archeometriai vizsgálata. Archeometriai Műhely, 2004/1. 28. old.
  • Trogmayer O. (1964): Megjegyzések a Körös csoport relatív időrendjéhez. Arch.Ért. 91. 1964. 67-86.
  • Trogmayer O. (1966): A Körös-csoport lakóházáról. Újkőkori házmodelltöredék Röszkéről. Arch.Ért. 93. 1966. 235-240.
  • Trogmayer O. (1968): A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései. Kandidátusi értekezés I-II. Szeged.
  • Trogmayer O. (1968): A Körös-csoport barbotin kerámiájáról. Arch.Ért. 95. 1968. 6-11.
  • A Körös-kultúra északi elterjedéséről.
  • Kora-neolitikus kerámiakészítés Magyarországon.
Sablon:Régészeti kultúrák Magyarországon
  • m
  • v
  • sz
Régészeti kultúrák Magyarországon
Alsó paleolitikum
Középső paleolitikum
Bábony  · Charentien  · Jankovich  · Moustier  · Szeleta korai szakasz
Felső paleolitikum
Aurignac  · Gravetti  · Szeleta késői szakasz
Mezolitikum
Dunai-tardenoisi  · Jászság  · Levélhegyes
Korai neolitikum
Körös  · Starčevo
Középső neolitikum
Alföldi vonaldíszes kerámia (Bükk  · Szakálhát  · Tiszadob)  · Dunántúli vonaldíszes kerámia (Sopot–Bicske  · Zseliz)
Késő neolitikum
Herpály-Csőszhalom  · Lengyel I.-II.  · Tisza
Korai rézkor
Lengyel III.  · Tiszapolgár
Középső rézkor
Balaton-Lasinja  · Bodrogkeresztúr  · Hunyadihalom  · Ludanice  · Tűzdelt barázdás kerámia
Késő rézkor
Báden-Pécel  · Boleráz  · Gödörsíros kurgán  · Kosztolác  · Protonoleráz  · Vučedol
Korai bronzkor
Harangedényes  · Hatvan  · Kisapostag  · Makó  · Nagyrév  · Nyírség  · Somogyvár–Vinkovci
Középső bronzkor
Berkesz-Felsőszőcs · Füzesabony  · Gáta-Wieselburg  · Gyulavarsánd  · Hatvan  · Kisapostag  · Magyarád  · Maros/Perjámos  · Mészbetétes kerámia  · Nagyrév  · Ottomány  · Vatya
Késő bronzkor
Berkesz-Felsőszőcs  · Gáva  · Halomsíros  · Kyjatice  · Piliny  · Urnamezős
Korai vaskor
Hallstatt  · Preszkíta
Középső vaskor
Hallstatt  · Szkíta
Késő vaskor (La Tène-kor)