Kútvölgy
 | Ez a szócikk Budapest egyik városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Kútvölgy (egyértelműsítő lap). |
| Kútvölgy | |
 | |
| A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XII. kerület |
| Irányítószám | 1125 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5021 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
  Kútvölgy Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 18° 59′ 46″47.511666666667, 18.99604166666747.511667°N 18.996042°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 18° 59′ 46″47.511666666667, 18.99604166666747.511667°N 18.996042°E | |
Kútvölgy Budapest egyik városrésze a XII. kerületben. Jórészt a budai márgába ágyazódó völgy.
Fekvése
Határai: Béla király út – Diós-árok – Városmajor utca – Kútvölgyi út a Béla király útig. A Széchenyi-hegy északi oldalán található.
Megközelítése
- 128-as, 155-ös, 156-os autóbusszal a Széll Kálmán térről.
Története
- Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Brunnenthal magyar tükörfordításából adta ezt a nevet, a mai Dániel út elején feltört tiszta vizű forrásra utalva. Innen hordta a lakosság a vizet szamárháton, puttonyban.
Nevezetességei
- Kútvölgyi Boldogasszony-kápolna
- Szent János Kórház
- Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb (Kútvölgyi Kórház és Rendelőintézet)
- Semmelweis Egyetem Pető András kar (Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete)
Források
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 241. oldal ISBN 963 253 300 3
