Karaszuk-kultúra

A Karaszuk-kultúra bronzkori régészeti kultúra volt a Minuszinszk-medencében a Jenyiszej, valamint az Ob felső folyása mentén [1] az i. e. 1500–800 közötti időszakban. [2] A Karaszuk-kultúra törzsei az i. e. 14. században kiszorították a Minuszinszk-medencéből az andronovói családba tartozó Fjodorovó-kultúra jenyiszeji változatának népét. [3] A karaszukiak etnikailag különböztek mind az andronovóiaktól, mind a kínaiaktól. [4] A fjodorovóiak ezután Közép-Ázsiába vándoroltak. [5] A karaszukiak főleg juh- és marhatartók voltak. Kiterjedt fémművességgel rendelkeztek, jellegzetes volt a hajlított bronzkésük. Kantárleletek alapján a lovaglás kezdeteit képviselték a szibériai sztyeppén. hatásuk Nyugat-Szibériában és Közép-Ázsiában messzebre terjedt, mint az andronovói kultúráé. [6] I. e. 700 körül a Tagar-kultúra váltotta fel. [7]

Jellemzői

A kultúra jellemzői: [8]

  • állattenyésztés (a földművelés nyomaival)
  • bronz eszközök (az északkelet-kínaihoz hasonló kések). Ezen belül öt csoport különböztethető meg: [9]
    • nyugatról kelet felé terjedő andronovói bronz
    • minuszinszk-medencei eredetű nyugat felé terjedő andronovói bronz
    • a kerámiával együtt terjedő bronz
    • közép-ázsiai eredetű bronz, amelyik a kultúra második szakaszában szivárgott be a Minuszinszk-medencébe
    • a kultúra saját fejlesztésű bronz anyaga
  • az északkelet-kínaihoz és belső-mongóliaihoz hasonló kerámia
  • kőciszternába való temetkezés (az északkelet-kínaihoz hasonló)
  • europoid koponyák
  • Y-kromoszóma haplocsoport R1a (< Dél-Ázsia ?)
  • mtDNS U5a1 és U4

Története

A Karaszuk-kultúra egyik legfontosabb komponense a nyugatról érkezett andronovói kultúra, egyéb komponenseit ezen túl a helyi afanaszjevói, okunyevói, valamint a szomszédos Mongólia, Kazahsztán és Kína kultúráiban keresik. A Karaszuk-kerámia kapcsolatba hozható a Bajkálon túli táblasíros kultúra a kazahsztáni Begazi–Dandibaj-kultúra és az Ob-vidéki Irmeny-kultúra és Elovkai kultúra kerámiáival. [10]

A Karaszuk-kultúra két korszakra bontható, amelyek határa az i. e. 2. és 1. évezred fordulója, a második korszak a köves kurgánok periódusa. [11]

Jegyzetek

Források

  • 14th Harvard Bengtson: John D. Bengtson: Burushaski, Yeniseian, and the Karasuk Culture. 14th Harvard Round Table on the Ethnogenesis of South and Central Asia / Harvard University, Oct. 4-5, 2010. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)[halott link]
  • Britannica Karasuk: Karasuk culture. Encyclopaedia Britannica eb.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  • Kuzmina–Mallory Indo-Iranians: Elena Efimovna Kuzmina, J. P. Mallory. The origin of the Indo-Iranians. Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 8. 
  • Archeology Wordsmith Karasuk: Karasuk. Archeology Wordsmith. [2012. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  • Archeology Wordsmith Tagar: Tagar culture. Archeology Wordsmith. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
  • Khavrin Component analysis: S. Khavrin: The component analysis of Karasuk Culture. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)[halott link]

További információk

  • John D. Bengtson: Burushaski, Yeniseian, and the Karasuk Culture. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)[halott link]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap