Keikó japán császár

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Keikó
Japán
Keikó
Uralkodási ideje
i. sz. 71 – i. sz. 130
Életrajzi adatok
Uralkodóház	japán császári ház
Született	i. e. 13
Elhunyt	i. sz. 130
Nyughelye	Jamanobe no micsi no e no miszaszagi(Nara)
Édesapja	Suinin
Édesanyja	Hibasuhimenomikoto
Testvére(i)	Yamatohime-no-mikoto Prince Ikatarashihiko Prince Inishikiirihiko Prince Tuburame Prince Ikohayawake Prince Iwatsukuwake Ojiwake no mikoto Prince Homutsuwake
Házastársa	Harima no Inabi no Ooiratsume Yasakairihime no mikoto
Gyermekei	Prince Oousu Jamatotakeru Szeimu japán császár Prince Iokiirihiko Prince Kamukushi Prince Takekunikoriwake Prince Hikohitoooe Isakiirihikonomiko
A Wikimédia Commons tartalmaz Keikó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keikó császár (景行天皇, Keikō-tennō) a legenda szerint a tizenkettedik japán császár volt. Uralkodásának idejét hagyományosan a 71 és 130 közötti időre teszik. Ótarasihikósirovake no Szumeramikoto néven is ismert volt.

Élete

A történészek legendás császárként tekintenek Keikóra, ugyanis meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre. Nincs elegendő anyag további igazolásra és tanulmányokra. A 29. császár, Kinmei császár (509–571) uralkodása az első, amelyhez kortárs történetírásunk hozzá tud rendelni igazolható időpontot, habár a korai uralkodók hagyományosan elfogadott dátuma és nevei nem lettek megerősítve Kanmu császár uralkodásáig (737–806), a Jamató-dinasztia 50. uralkodójáig. A Keikó-tennó nevet később generációk adták neki halála után.

Legendája a Kodzsikiban és a Nihonsokiban lett feljegyezve, de az elmondások róla különböznek a két forrásban. Kodzsiki szerint fiát, Jamatotakerut küldte Kjúsúra, hogy meghódítsa a helyi törzseket. Nihonsoki szerint Keikó maga ment oda, és nyert csatákat a helyi törzsek ellen. Mind a két forrás szerint Jamatotakerut küldte Izumo provinciába és a keleti provinciákba, hogy meghódítsa a körzeteket, és terjessze a területüket.

A hagyományos források szerint Jamatotakeru Keikó császár uralkodásának 43. évében halt meg. A halott herceg birtokait összegyűjtötték a Kuszanagi karddal együtt, és az özvegye, emlékezetét egy ereklyetartóba helyezte otthonában. Valamikor később, ezeket az ereklyéket és a szent kardot a jelenlegi helyére, az acutai nagyszentélybe helyezték. A Nihonsoki elmondja, hogy ez Keikó császár uralkodásának 51. évében történt, de a szentély hagyomány is ekkorra helyezi az időpontot, pontosabban Csúai császár uralkodásának első évére.

Keikó sírjának helye valójában nem ismert. Hagyományosan egy Sintó szentélyben van tisztelve, Narában. 

Az Imperial Household Agency e helyet Keikó-mauzóleumaként jelölte ki. Hivatalos neve Jamanobe no micsi no e no miszaszagi.

Házastársak és gyermekek

Császárnő(első): Harima no Inabi no Óiracume (播磨稲日大郎姫), Wakatakehiko lánya (若建吉備津日子)

• Kusicunovake herceg (櫛角別王)
• Ószu herceg (大碓皇子), Mugecu no kimi őse (身毛津君)
• Ószu herceg (小碓尊), Csúai császár apja

Császárnő(második): Jaszakairihime (八坂入媛命), Jaszakairihiko lánya (八坂入彦命)

• Vakatarasihiko  (稚足彦尊) Szeimu császár
• Iokiirihiko herceg (五百城入彦皇子)
• Osinovake herceg (忍之別皇子)
• Vakajamatoneko herceg (稚倭根子皇子)
• Ószuvake herceg (大酢別皇子)
• Nunosinohime hercegnő (渟熨斗皇女)
• Iokiirihime hercegnő (五百城入姫皇女)
• Kagojorihime hercegnő (麛依姫皇女)
• Iszakiirihiko herceg (五十狭城入彦皇子), Micukai no Muradzsi őse (御使連)
• Kibinoehiko herceg (吉備兄彦皇子)
• Takagiirihime hercegnő (高城入姫皇女)
• Otohime hercegnő (弟姫皇女)

Mizuhanoiratume (水歯郎媛), Ivacukuvake lánya (磐衝別命), Ivakivake húga (石城別王)

• Ionono hercegnő (五百野皇女) Szaió

Ikavahime (五十河媛)

• Kamukusi herceg (神櫛皇子), Szanuki no Kimi őse (讃岐公), Szakabe no Kimi (酒部公)
• Inaszeirihiko herceg (稲背入彦皇子), Szaeki no Atai őse (佐伯直), Harima no Atai (播磨直)

Abe no Takadahime (阿倍高田媛), Abe no Kogoto lánya (阿倍木事)

• Takekunikorivake herceg (武国凝別皇子)

Himuka no Kaminagaótane (日向髪長大田根)

• Himuka no Szocuhiko herceg (日向襲津彦皇子)

Szonotakehime (襲武媛)

• Kunicsivake herceg (国乳別皇子)
• Kuniszevake herceg (国背別皇子)
• Tojotovake herceg (豊戸別皇子)

Himuka no Mihakasihime (日向御刀媛)

• Tojokunivake herceg (豊国別皇子), Himuka no Kuni no Mijacuko őse (日向国造)

Inabinovakairacume (伊那毘若郎女), Vakatakehiko lánya, Harima no Inabi no Óiracume húga

• Mavaka herceg (真若王)
• Hikohitoóe herceg (彦人大兄命)

Igotohime (五十琴姫命),    Mononobe no Igui lánya (物部胆咋宿禰)

• Igotohiko herceg (五十功彦命)

Lásd még

• Japán császárainak listája
• Császári kultusz
• Takahasi Udzsibumi

Jegyzetek

Források

• Aston, William George. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
• Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
• Chamberlain, Basil Hall. (1920). The Kojiki. Read before the Asiatic Society of Japan on April 12, May 10, and June 21, 1882; reprinted, May, 1919. OCLC 1882339
• Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
• __________. (1953). Studies in Shinto and Shrines.^{[halott link]} Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 470294859
• Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
• Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Keikō című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.