Kim Cshek-város

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Kim Cshek (Kim Ch'aek)-város (김책시)
Közigazgatás
Ország	Észak-Korea
Tartomány	Észak-Hamgjong (Hamgyŏng)
Rang	város
Népesség
Teljes népesség	195 217 fő (2005) 207 299 fő (2008)[1][2]
Földrajzi adatok
Időzóna	Koreai idő, UTC+9:00
é. sz. 40° 40′ 04″, k. h. 129° 11′ 51″40.667777777778, 129.197540.667778°N 129.197500°EKoordináták: é. sz. 40° 40′ 04″, k. h. 129° 11′ 51″40.667777777778, 129.197540.667778°N 129.197500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kim Cshek (Kim Ch'aek)-város témájú médiaállományokat.

Kim Cshek-város (hangul: 김책시, Kim Cshek-si, handzsa: 金策市, RR: Kim Ch'aek-si^?) régebbi nevén Szongdzsin (hangul: 성진시, handzsa: 城津市, RR: Sŏngjin-si^?) közel kétszázezer lakosú város Észak-Koreában, Észak-Hamgjong (Hamgyŏng) tartományban.

A várost, és a környékét Kim Cshek (Kim Ch'aek)ről, egy a koreai háborúban elesett tábornokról kapta. Szongdzsin (Sŏngjin-)t Kim Cshek (Kim Ch'aek)-városnak, Hakszong (Haksŏng) megyét pedig Kim Cshek (Kim Ch'aek) megyének nevezték át. 1961-ben a megyét beolvasztották Kim Cshek (Kim Ch'aek)-városba.

Történelem

A 19. század végéig az ekkor még Szongdzsin névre hallgató település egy szegény halászfalunak számított. A helyzet akkor változott meg, amikor egyike lett annak a tizenegy kikötőnek, amelyet a Koreai Császárság 1899-ben megnyitott a külföldi kereskedők előtt. A kereskedők többsége ekkor még Japánból érkezett, de a fejlett nyugati országokból is érkeztek hajók a térségbe, melyek nyugati árukat hoztak magukkal, míg a térségből olyan kereskedelmi termékek kerültek kivitelre, mint a különféle mezőgazdasági-, bőr- és halászati termékek. Ezeknek köszönhetően a térség hamarosan lassú fejlődésnek indult. Gazdasági jelentősége mellett a településsel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kikötő 1899-es megnyitását követően az országba érkező nyugati, keresztény misszionáriusoknak is az egyik központjának számított. 1901-ben érkezett meg a kikötőbe az első nyugati hittérítő a kanadai Gierson személyében, a későbbiekben pedig a keresztények nem csak templomokat, hanem kórházakat és iskolákat is létesítettek a térségben.^[3]

1910-ben Szongdzsin lakossága kevesebb mint háromezer főt tett ki, de az 1915-re elkészülő Hamjong-vasútvonal megépülése, továbbá az első világháború idején nagy fontosságú grafit lelőhelyek kitermelésének megkezdése felgyorsította a környék fejlődését. 1931 májusában megindult a Kilju-és Hjeszan közti új vasútvonal megépítése (régen a két végállomás neve alapján Kilhje-vasútvonal, 1978-tól Pektuszan Cshongnjon-vasútvonal), amely következtében a település fontos csomópontja lett az északi hegyekbe tartó áruszállításnak is. A várossá növekedő helység Hamhung és Cshongdzsin között a legnagyobb kikötővé vált, és az 1930-as évektől a felfutó acélgyártás által hamarosan iparvárossá vált.^[3]

A koreai háború idején, 1951-ben a várost az elhunyt észak-koreai tábornok, Kim Cshek emlékére Kim Cshek-városra nevezték át.^[3]

Éghajlat

Közigazgatása

22 tong (tong)ból és 22 faluból (ri (ri)) áll.^[7]

Híres szülöttei

• Kim Cshek (1903-1951) észak-koreai tábornok és politikus
• Ri Ulszol (Ri Ul-sol) (1921–2015) koreai háborús veterán, a Koreai Néphadsereg tábornoka

Jegyzetek

Források

• britannica.com: Kimchaek (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. március 11.)
• Rainer Dormels: Profiles of the cities of DPR Korea - Kimchaek (angol nyelven). [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)