Kirkjubøargarður

Kirkjubøargarður
Ország	Feröer
Település	Kirkjubøur
Építés éve	11. század
Típus	építmény
Elhelyezkedése
Kirkjubøargarður Pozíció Feröer térképén
é. sz. 61° 57′ 21″, ny. h. 6° 47′ 36″61.95583333, -6.7933333361.955833°N 6.793333°WKoordináták: é. sz. 61° 57′ 21″, ny. h. 6° 47′ 36″61.95583333, -6.7933333361.955833°N 6.793333°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirkjubøargarður témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kirkjubøargarður (kirkjubøuri királyi gazdaság) egy ősi gazdaság Feröeren, amely Európa legrégebbi, folyamatosan lakott faépületét is magában foglalja.^[1] Maga a gazdaság mindig a legnagyobbak közé tartozott a szigeteken.

Történelem

A kirkjubøuri gazdaság épületének története a 11. századig nyúlik vissza. Ez volt a feröeri püspökség püspöki rezidenciája és szemináriuma az 1100 körüli évektől kezdve. A hagyomány szerint az épületek alapanyagául szolgáló fa Norvégiából származó uszadékfa. Mivel Feröeren nincsenek erdők, a fa rendkívül értékes alapanyagnak számít.

A legrégebbi rész az úgynevezett roykstova (füstös szoba). Elképzelhető, hogy valamikor áthelyezték, mert nem illeszkedik az alapjához. Egy másik ősi helyiség a loftstova (padlásszoba), ahol feltételezések szerint Erlendur püspök 1298-ban megfogalmazta a Juhlevelet, ami a legrégebbi ismert feröeri oklevél. Ma ez a szoba a gazdaság könyvtára. A stórastova (nagyterem) jóval későbbi, 1772-ben épült.

Jóllehet az épület ma múzeum, az 1550 óta itt gazdálkodó Patursson család 17. generációja ma is itt él. Nem sokkal az 1538-as reformáció után a katolikus egyház összes földje a dán király tulajdonába került. Ez a földterületek mintegy felét jelentette, amit attól fogva a király földjeként (kongsjørð) tartottak számon. A királyi földek legnagyobb darabja a kirkjubøuri gazdaság volt, mivel korábban ez volt a püspöki rezidencia. Ma a terület a feröeri kormány tulajdonában van, amelytől a Patursson család bérli. A királyi gazda címét mindig a legidősebb fiú örökli, és a magántulajdonú földekkel ellentétben a királyi földeket sosem osztják fel az örökösök között.

Turizmus

A gazdaságban juhot, szarvasmarhát és néhány lovat tartanak. A vendégek betérhetnek egy kávéra, és friss bárányhúst is vásárolhatnak közvetlenül a gazdától. Télen nyúlvadászatot is tartanak a helyiek számára. A roykstova ünnepi alkalmakra kibérelhető, és hagyományos feröeri ételeket szolgálnak fel.

A gazdaság közvetlen közelében találhatók a Magnus-dóm romjai, valamint a szintén középkori eredetű Szent Olaf-templom. Ez a három együtt Feröer legérdekesebb történelmi helyszínét képezi.

Személyek

Híres emberek, akik itt születtek vagy itt éltek egy ideig:

• Sverre norvég király (1151–1202): itt nőtt fel, és járt szemináriumba.
• Erlendur püspök (?-1308): itt írta a Juhlevelet és ő építtette a Magnus-dómot.
• Súsanna Helena Patursson (1864–1916): Feröer első feministája
• Jóannes Patursson királyi gazda (1866–1946): Helena legidősebb öccse, nacionalista vezető és író
• Sverre Patursson (1871–1960): Helena és Jóannes öccse, író, újságíró és környezetvédő
• Erlendur Patursson (1913–1986): Jóannes fia, író és nacionalista politikus
• Tróndur Patursson (1944–): Jóannes dédunokája, művész és kalandor

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kirkjubøargarður című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A Patursson család honlapja (angol, feröeri)
• Panorámakép a roykstovából^{[halott link]} (dán)
• Panorámakép a roykstovából^{[halott link]} (dán)