Koreai Császárság

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Koreai Császárság
대한 제국 / 大韓 帝國 1897. október 12. – 1910. augusztus 29.
Koreai Császárság címere Koreai Császárság zászlaja
Mottó: 광명천지 (光明天地) „Legyen világosság szerte a világban” Nemzeti himnusz: Egukka
Általános adatok
Fővárosa	Szöul
Terület	219 140 km²
Népesség	13 000 000 fő (1907) fő
Hivatalos nyelvek	koreai
Államvallás	konfucianizmus kereszténység buddhizmus
Kormányzat
Államforma	alkotmányos monarchia
Elődállam Utódállam ←   →
A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai Császárság témájú médiaállományokat.

A Koreai Császárság (hangul: 대한 제국, Tehan Cseguk, handzsa: 大韓 帝國, RR: Daehan Jeguk^?, ’Nagy Koreai Császárság’) 1897 és 1910 között fennállt állam volt a Koreai-félszigeten. 1910. augusztus 29-én a Japán Birodalom annektálta, így megszűnt létezni az utolsó egységes koreai állam.

Története

1895 és 1905 között Oroszország és Japán felváltva versengett Korea uralásáért. Min királyné meggyilkolását és a Kabo (Gabo)-reformok végét követően Kodzsong (Gojong) király megpróbált kibújni a japán uralom alól, és a trónörökössel egyetemben 1896 februárjában álruhában az orosz követségen keresett menedéket, ahonnan egy évig uralkodott. A király több gazdasági-kereskedelmi engedményt is tett az oroszoknak és más nyugatiaknak, amelyekkel magára haragította a japánokat. Mire a király 1897 februárjában visszatért a palotába, az orosz befolyás már jelentős volt, még palotaőröket is alkalmaztak közülük. Kodzsong (Gojong) császárrá koronázta magát, Csoszon (Joseon)t átnevezte Koreai Császársággá (대한제국, Tehan Cseguk (Daehan Jeguk)).^[1] Felvette a Kvangmu (광무, Gwangmu) uralkodói nevet, melyről azok a reformok kapták a nevüket, amelyeket császárként hajtott végre Korea modernizálása érdekében.^[2]

A melegvízi kikötőre áhítozó oroszoknak ugyanúgy imperialista szándékaik voltak Ázsiában, mint a briteknek vagy a japánoknak. A gyengülő Kínával több egyezményt is aláírtak, amivel megszerezték Talien (Dalian)t. A bokszerlázadáskor csapatokat küldtek Mandzsúriába, melyeket a lázadás leverése után nem vontak ki, ezzel gyakorlatilag kiprovokáltak egy egyezményt a britek és a japánok között. Az oroszok nem voltak hajlandóak feladni érdekeltségeiket Koreában, ezért Japán katonai lépéseket tett. Kitört az orosz–japán háború, melyben Japán győzedelmeskedett. 1905-ben Japán katonai demonstrációjának köszönhetően Szöulban a kormánnyal aláíratták a protektorátusi egyezményt, amit azonban a császár nem írt alá. 1907-ben a japánok nyomására Kodzsong (Gojong) lemondott, fiát, Szundzsongot (Sunjongot) ültették a trónra. Nem sokáig uralkodhatott, 1910-ben a japánok annexálták a Koreai Császárságot, és az I (Yi)-dinasztia ötszáz éves uralma véget ért a Koreai-félszigeten.^[3]

Uralkodói

#	Portré	Uralkodó	Uralkodási évek	Hangul	Handzsa
1.		Kodzsong	1897–1907	고종	高宗
2.		Szundzsong	1907–1910	순종	純宗
Források:[4]

Jegyzetek

Források

• ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
• ↑ Seth: Michael J. Seth. A History of Korea: From Antiquity to the Present. Rowman & Littlefield Publishers (2010). ISBN 9780742567177 

Kapcsolódó szócikkek

• Csoszon történelme

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!