Korija

Korija
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Verőce
Jogállás	falu
Irányítószám	33404
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	648 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	123 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 24″, k. h. 17° 19′ 06″45.85665001, 17.3183330145.856650°N 17.318333°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 24″, k. h. 17° 19′ 06″45.85665001, 17.3183330145.856650°N 17.318333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Korija falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.

Fekvése

Verőce központjától 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a 2-es számú, Drávamenti főút mentén Verőce és Bakva között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Korija területe már ősidők óta sűrűn lakott volt. A Verőcét nyugatról elkerülő út építését megelőző régészeti feltárások során a különböző korokból származó település sorának maradványai kerültek elő. A faluhoz legközelebb eső Korija nevű lelőhelyen, a főúttól északra fekvő mezőgazdasági területen a 2005. október 21. és november 5. közötti ásatások során a leendő út nyomvonalát 280 méter hosszúságban és 17 méter szélességben tárták fel. Itt egy valószínűsíthetően északnyugat-délkeleti fekvésű történelem előtti település kis részét sikerült feltárni. A tíz nagyobb és négy kisebb objektum, valamint a számos cseréptöredék alapján itt a bronzkori Balaton-Lasinja kultúrához tartozó település nyomaira találtak. A faluhoz ugyancsak közel estek a Kiškorija jug és a Kiškorija sjever nevű lelőhelyek. Az előbbin római vidéki település maradványait találták, melyet a 2. századtól az 5. századig laktak, de egy 9. századi településre is akadtak itt. Kiškorija sjeveren kora vaskori település maradványa került elő.

Ezek alapján megalapozottan kijelenthető, hogy a falu határa a bronzkortól a középkorig folyamatosan lakott volt. Feltételezések szerint itt feküdhetett a középkorban „Zenthambros” néven említett település is, melynek plébániáját 1334-ben „Item ecclesia sancti Ambrosii” alakban említi a zágrábi egyházmegye tizedjegyzéke és amelyet később is, 1417-ben, 1437-ben és 1439-ben is említenek.^[2] A középkori település valószínűleg 1552-ben Verőce várának elestekor pusztult el.

A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a falu területe még ezután is több, mint száz évig pusztaság maradt. Első írásos említése pusztaként 1754-ből származik. Térképen csak a 19. század első felében második katonai felmérés térképén találjuk először majorként „Koria” alakban. 1864-ben a verőcei uradalom részeként említik.

A településnek 1857-ben 54, 1910-ben 256 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a magyar anyanyelvű volt. Az iskolai oktatás 1913-ban még csak egy magánházban indult a településen, majd 1924-ben megnyílt az első iskola is. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-ben csaknem teljes lakossága (95%) horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 767 lakosa volt. Lakói földműveléssel, állattartással foglalkoznak.

Lakossága

(1869-ben és 1921-ben lakosságát Verőcéhez számították. 1931-ig településrészként.)

Nevezetességei

A Sarlós boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 2008 és 2009 között épült. Az első szentmisét 2009. december 21-én tartották benne.

Kultúra

A faluban máig aktív nyugdíjasklub működik.

Sport

Az NK Omladinac labdarúgóklubot 1998-ban alapították.

Híres emberek

Itt élt és alkotott 1968-ban bekövetkezett haláláig Mara Matočec népi író, költő, drámaíró és parasztpárti politikus.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A második katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
• Iarh.hr:Virovitica – Korija Archiválva 2018. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)