Kovácspalota

Kovácspalota (Tužina)
Kovácspalota címere
Kovácspalota címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterMiroslav Dzina
Irányítószám972 14
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség1208 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság373 m
Terület48,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 53′ 54″, k. h. 18° 36′ 45″48.89833333, 18.612548.898333°N 18.612500°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 54″, k. h. 18° 36′ 45″48.89833333, 18.612548.898333°N 18.612500°E
Kovácspalota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácspalota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovácspalota (1899-ig Tuzsina, szlovákul Tužina, németül Schmidtsheiss/Schmiedshau/Schmidts Haj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 13 km-re északra, a Tuzsinka-patak partján fekszik.

Története

1393-ban „villa Fabri” néven említik először, amikor bírája, Heckel Hermann a Tuzsinka-patak mellett falut alapít, mely később összeolvadt a mai településsel. A község kezdettől fogva a bajmóci váruradalom része volt. 1430-ban „Kowachlehota”, 1489-ben „Thwssyna”, 1495-ben „Kanorfalwa” alakban szerepel az oklevelekben. Később kialakul a magyar „Kovácspalota” és a német „Shmiedshau” név.

A Felső-Nyitravidék magyar és német bányászokkal való intenzív betelepítése akkor indult meg, amikor a környéken aranyat találtak. A 16. század közepére a magyarok kerültek túlsúlyba a településen.[forrás?]

1614-re a bányák kimerülése miatt a lakosság fokozatosan a mezőgazdaságra és kézművességre állt át. 1657 és 1711 között a falu ezer aranyért megváltotta adókötelezettségét. 1675-ben 111 házában 276 család élt. 1715-ben 28 háztartása volt. 1735-ben sörfőzdéje létesült. 1752-ben malma és fűrészmalma is volt. 1787-ben 123 házát 1624-en lakták. 1790-ben lakói fellázadtak az elviselhetetlen úrbéri terhek miatt. A község templomát 1797-ben építették.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TUSINA. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok; határja meglehetős.[2]

1828-ban 285 házában 1922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tuzsina (Szmicz), nagy német falu, Nyitra vmegyében, 1992 kath. lak. Kath. paroch. templom; nagy erdő; sok szilva; jó legelő. F. u. gróf Pálffy Ferencz.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Tuzsina, Gajdel alatt, Német-Prónától északra, a Nyitra jobb partján fekvő nagy német község, 2242 r. kath. lakossal. Postája Német-Próna, táviró- és vasúti állomása Privigye. E község három egymástól teljesen elütő név alatt szerepel. 1393-ban Villa fabri elnevezés alatt találjuk, 1430-ban pedig Kovács-Lehota (Kovachlehota) néven a bajmóczi vár tartozéka volt. Kath. temploma 1795-ben épült. Kegyura gr. Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka is van. Földesurai mindenkor a Pálffyak voltak.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Amíg a 20. század első felében a lakosság száma megközelítette a 3000-et, a második világháború utáni német kitelepítések következtében 1200 körülire esett vissza. Az alapiskola 1979-ben épült fel.

Népessége

1910-ben 2788-an lakták: 29 magyar, 61 szlovák, 2674 német és 24 egyéb anyanyelvű; valamint 2764 római katolikus, 23 izraelita és 1 görög katolikus vallású volt.

2001-ben 1214 lakosából 2 magyar, 13 cseh, 65 német és 1129 szlovák volt.

2011-ben 1219-en lakták, ebből 2 magyar, 1143 szlovák és 45 német.

Neves személyek

  • Itt született Jakub Bauer (1894-1997) pap, kulturális szervező.
  • Itt szolgált Alexander Bizai (1826-1871) pap, publicista.
  • Itt szolgált Jozef Danielak (1856-1883) pap, publicista.
  • Itt szolgált Róbert Bezák (1960) érsek.

Nevezetességei

  • A Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel ellátott római katolikus templom. 1788 és 1797 között épült barokk stílusban.
  • A Szűz Mária kápolna 1818-ban épült, 1872-ben bővítették.
  • A templomtól északnyugatra álló Immaculata-szobor a 18. század második felében készült.
  • A falu közepén álló Pietát 1850-ben készítették, 1947-ben állították helyre.

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Kovácspalota Szlovákia térképén
  • Képek a községről
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 17.)
Sablon:Privigyei járás
  • m
  • v
  • sz
A Privigyei járás települései
Privigye (Prievidza)
Alsóvesztény (Dolné Vestenice) · Bajmóc (Bojnice) · Bajmócapáti (Opatovce nad Nitrou) · Bajmóclazán (Lazany) · Besztercsény (Bystričany) · Bélapataka (Valaská Belá) · Cégely (Cigeľ) · Csavajó (Čavoj) · Cserenye (Čereňany) · Csék (Malinová) · Delzsény (Dlžín) · Divékrudnó (Nitrianske Rudno) · Divékszécs (Seč) · Divéktemes (Temeš) · Divékújfalu (Diviacka Nová Ves) · Erdőrét (Poluvsie) · Felsővesztény (Horné Vestenice) · Hársas (Lipník) · Parlag (Jalovec) · Kányahegy (Kanianka) · Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) · Keselőkő (Podhradie) · Kiscsóta (Malá Čausa) · Kisegyházas (Kostolná Ves) · Kispróna (Pravenec) · Kocurány (Kocurany) · Kovácspalota (Tužina) · Kós (Koš) · Lestyén (Liešťany) · Mohos (Poruba) · Nagycsóta (Veľká Čausa) · Nádasérberzseny (Nedožery-Brezany) · Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) · Nevigyén (Nevidzany) · Németpróna (Nitrianske Pravno) · Nyitrabánya (Handlová) · Nyitradivék (Diviaky nad Nitricou) · Nyitrafenyves (Chvojnica) · Nyitrafő (Kľačno) · Nyitranovák (Nováky) · Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany) · Oszlány (Oslany) · Ófelfalu (Horná Ves) · Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom)· Radóc (Radobica) · Rákosvölgyudvarnok (Nitrica) · Rásztony (Ráztočno) · Rudnószabadi (Rudnianska Lehota) · Sújtó (Šutovce) · Szebed (Sebedražie) · Tormásborosznó (Chrenovec–Brusno)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok