Kristyor

Kristyór ideirányít. Hasonló névvel lásd még Biharkristyór.

Kristyor (Crișcior)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Kristyor
Rang	községközpont
Irányítószám	337200
SIRUTA-kód	87371
Népesség
Népesség	2463 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	12[1]
Népsűrűség	61,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	40,19 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 07′ 25″, k. h. 22° 51′ 34″46.123645, 22.85954846.123645°N 22.859548°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 25″, k. h. 22° 51′ 34″46.123645, 22.85954846.123645°N 22.859548°E
Kristyor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristyor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kristyor (Kristyór, románul: Crișcior, németül: Kreischquell) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése

Brádtól hat kilométerre keletre, a Fehér-Körös bal partján, hat–nyolcszáz méteres magasságban fekszik.

Nevének eredete

Neve a Körös folyó román nevének kicsinyítő képzős alakjából való. 1439-ben Kirchorfalva, 1733-ban Kriscsor, 1760–62-ben Kristyor néven említették.

Népessége

1880-ban 978 lakójából 882 volt román, 59 magyar és 12 német anyanyelvű; 680 ortodox, 222 görögkatolikus, 42 református és 29 római katolikus vallású.

1910-ben 2247 lakójából 1523 volt román, 631 magyar és 75 német anyanyelvű; 1428 ortodox, 483 római katolikus, 175 görögkatolikus, 76 református, 31 unitárius, 28 evangélikus és 26 zsidó vallású.

2002-ben 3046 lakosa közül 2953 volt román, 54 cigány és 27 magyar nemzetiségű; 2932 ortodox és 40 római katolikus vallású.

Története

Vegyes nemzetiségű bányásztelepülés volt Zaránd, 1876 után Hunyad vármegyében. Első említésekor a világosi váruradalomhoz tartozott. 1710-ben Steinville tábornok, Erdély osztrák főhadparancsnoka birtokolt itt egy jól jövedelmező aranybányát. 1742-ben csupán egyetlen zúzóműve működött.^[2] Református egyháza 1766-ban 19 férfit és 21 asszonyt számlált. 1775-ben mind a nyolc református presbitere alá tudta írni a nevét. 1784. november 4-én református lelkésze és magyar nemesei, a Kristsori család tagjai váltak a Horea–Cloșca-féle parasztfelkelés első áldozataivá, parasztsága pedig részt vett a felkelésben. 1785 augusztusában a helyi Costan Popa megszökött a gyulafehérvári várbörtönből, és izgatására gyülekezni kezdtek a falusi és a környékbeli parasztok. Ezután a helyi nemesek által értesített brádi katonaság fojtotta csírába az újabb felkelést. 1786-ban 931 lakosának 48%-a volt jobbágy, 32%-a zsellér és 11%-a nemes. 1839 előtt üveghutát alapítottak benne, amely ismeretlen időben szűnt meg.^[3] 1846-ban a református lelkész hat leánynak és öt fiúnak tanította az írás–olvasást. 1848 őszén a fellkelők tizenkét református polgárát ölték meg, javarészt ismét a református gyülekezet zömét alkotó Kristyori család tagjait.^[4] 1849 májusában Csutak Kálmán tizenegy lakosát végeztette ki.^[5] A század második felében László József bányamérnök egy új aranyfoncsorozó malmot kísérletezett ki itt, amellyel a kinyert arany mennyiségét 20-40%-kal növelte.^[6] 1891-ben gyógyszertár nyílt benne.^[7] 1900-ban házai 63%-a fából, 37%-a kőből épült, 66%-ukat fedte zsindely és 34%-ukat zsúp. A századforduló körül a gurabárzai ipartelep fejlesztése több mint kétszeresére duzzasztotta lakosságát. 1956-ban vált ki belőle Gurabárza bányatelep, ahol római katolikus lakóinak többsége élt. A szocializmus alatt tizenkét blokkházat építettek benne, négyszáz lakással.

Nevezetességei

• Gótikus, faerkélyes ortodox templomát 1375–95-ben Bâlea kenézi vagy zsupán család egyik tagja építtette téglából és kőből. Korabeli falfestményei közül az egyik a déli oldalon Szent Istvánt, Lászlót és Imrét ábrázolja. Egy másik, rossz állapotú képen maga az alapító látható feleségével, Vișával és fiával, Iovával, amint felajánlja a templomot Szűz Máriának. A templom szentélyét a 19. században kibővítették.
• A Brád és Kristyor közötti kisvasutat 1907-ben építették eredetileg azért, hogy a bánya hőerőművét szénnel lássák el. Később az ingázó bányászokat szállította Gurabárzára. Az 1970-es években megszüntették. Újabban turisztikai céllal felújították a vonalat.^[8]
• Református temploma a 18. században épült. A hívők nélküli gyülekezet harangját 2001-ben Dévára szállították.^[9]
• Falumúzeum.
• A római katolikus templom 1933-ban épült. 2004-re felújították.^[10]

Gazdaság

• Magában Kristyor faluban egy betongyár és egy román–máltai vegyes tulajdonú textilipari üzem működik.
• Andezitbánya

Oktatás

• Bányászati szakiskola

Híres emberek

• Itt született 1888-ban Mátyás Ernő református teológus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia professzora.
• Itt született 1901-ben Ștefan Pașca nyelvész.
• Itt született 1931-ben Furka Árpád vegyész.

Jegyzetek

Források

• Indoklás Kristyor község várossá nyilvánításához (2001) (románul)
• Információk a községről (románul)
• Kozma Pál: Zaránd-vármegye' földirati, statistikai és történeti leirása. Kolozsvártt, 1848
• A kristyori ortodox egyház blogja, fotókkal a templomról (románul)

További információk

• A kristyori templom felmérésének dokumentációja
• A magyar szentek az ortodox templom falfestményén (jobb oldali fénykép)
• A donátor és Szűz Mária
• Fotók a templom festményeiről
• Fotók a kőbányáról