Lobszang Szamten

Lobszang Szamten
1955, Peking, balról jobbra: Cering Dölma, Gyalyum Csenmo, 14. dalai láma, ismeretlen, Phuncok Vangyal és Lobszang Szamten
Született	1933 Takcer
Elhunyt	1985. szeptember 28. (51-52 évesen) Delhi
Házastársa	Namgyal Lhamo Taklha
Gyermekei	Tenzin Takhla
Szülei	Csökjong Cering (apja, későbbi neve: Gyajab Csenmo, 1899–1947) Dekji Cering (anyja, későbbi neve: Gyajum Csenmo, 1900–1981)
Foglalkozása	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Lobszang Szamten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lobszang Szamten (tibeti: བློ་བཟང་བསམ་གཏན, wylie: blo bzang bszam gtan) tibeti politikus, a 14. dalai láma egyik bátyja.

Élete

Lobszang Szamten 1933-ban született, paraszti családba Takcer („üvöltő tigris”) faluban, a tibeti Amdó régióban, amely politikailag 1928. után a kínai Csinghaj tartomány részét képezte. Egyike volt a család hét gyermeke közül, akik túlélték a gyermekkort (összesen 16 gyermeket szült édesanyja). Középső gyermekként egy nővére és két bátya, valamint egy húga és két öccse volt.^[1]

1939. július 21-én tagja volt annak az ötven fős csoportnak, akik elhagyták a Kumum kolostort és három hónapig utaztak, hogy eljussanak Lhászába mentek. Velük volt az ifjú dalai láma, Gyalo Thondup, a szüleik és egy nagybátyjuk. Kísérőjük Kvecang rinpocse és a kereső delegációja volt, valamint muszlim kereskedők.^[2] A 6 éves Lobszang Szamten egy kocsiban utazott a 4 éves dalai lámával, amelyet két öszvér cipelt, a nehéz és veszélyes terepeken szerzetesek cipelték őket.^[3]

Lobszang Szamten kezdetben a Potala palotában lakott az öccse közelében, akivel ugyanazokat a tanításokat kapták.^[4] 12 éves korában a dalai láma külön került a családjától, akit ezután csak időnként tudtak meglátogatni a palotában.^[5] Lobszang Szamten szerette használni a 13. dalai láma diavetítőjét, amely egyszer elromlott és a 14. dalai láma javította meg. Lobszang Szamtent küldi el a dalai láma, hogy hozza el neki a Lhászában tartózkodó Heinrich Harrer, osztrák hegymászót. A későbbi Hét év Tibetben könyv szerzője remek tanítónak bizonyult, akinek a fiatal láma feltehette rengeteg, nemzetközi politikával, földrajzzal és tudományokkal kapcsolatos kérdését.^[6]

Tibet 1950-1951-es kínai megszállása után, 1951. december 20-án, az éppen súlyos beteg Lobszang Szamten és a dalai láma elhagyták Lhászát és az indiai határ közelében fekvő Jatungba menekültek. Erről a helyről kellemes élményeket őriz, ahol tavaszra felépült betegségéből, és távol a fővárostól és a közélettől, koruknak megfelelően játszadozhattak testvérével a Csumbi-völgy dombjain.^[7]

Később a dalai láma Lobszang Szamtent kamarási feladatokkal látta el, hogy közvetítsen a dalai láma és a kormány egyházi szárnya között, valamint a lhászai kínai parancsnokok között.^[8]

1954. július 11-én együtt indult el a dalai lámával pekingi útjára, amelyen a családból többen is részt vettek, több fontos lámával együtt.^[9]

1957-ben a rossz egészségi állapotban lévő Lobszang Szamten lemondott politikai tisztségéről és Indiában maradt, amikor a dalai láma visszament Lhászába.^[10] A tisztségét Tubten Euden Pala vette át.^[11]

1980. és 1985. között, egészen haláláig a tibeti gyógyászati és csillagászati intézet igazgatója volt. 53 évesen halt meg.

Felesége Namgyal Lhamo Taklha, gyermekeik neve Tendzin és Csuki.^[12]

Jegyzetek

Források

• ↑ Goodman: Goodman, Michael Harris. Le Dernier Dalaï-Lama ?. Claire Lumière (1993). ISBN 2905998261 

További információk

• Hét év Tibetben. Arthaud (1954). ISBN 0874778883 
• Száműzetésben - szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása. Fayard (1990). ISBN 2213025614 
• Craig, Mary. Kundun: une biographie du dalaï-lama et de sa famille. Presses du Châtelet (1998). ISBN 2911217330 
• Namgyal Lhamo Taklha. Born in Lhasa. Snow Lion Publications (2001). ISBN 1-55939-102-2