Megri : Fekvése, Története, Galéria, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Megri

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Megri (Մեղրի)

Megri látképe
Közigazgatás
Ország	Örményország
Jogállás	város
Alapítás éve	906
Irányítószám	3401–3402
Körzethívószám	(286)
Népesség
Teljes népesség	4580 fő (2011)
– elővárosokkal	4.580 fő
Népsűrűség	1500 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	650 m
Terület	3,0 km²
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése

é. sz. 38° 54′, k. h. 46° 14′38.9, 46.23333333333338.900000°N 46.233333°EKoordináták: é. sz. 38° 54′, k. h. 46° 14′38.9, 46.23333333333338.900000°N 46.233333°E
Megri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Megri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Megri (örmény nyelven: Մեղրի) egy város és egy közösség központja, Szjunik tartományban, Örményország déli részén, az iráni határ közelében. A 2011-es népszámláláskor a város lakossága 4580 volt. A 2016-os hivatalos becslés szerint Megri népessége mintegy 3500 fő.

A közösség egyesüléseinek eredményeképpen 2016-ban Megri önkormányzata Agarak, Alvank, Ajgedzor, Gudemnisz, Karcsevan, Kurisz, Lehvaz, Licsk, Nrnadzor, Svanidzor, Tastun, Thkut, Vahravar és Vardanidzor településrészekkel bővült.

Fekvése

Jerevántól 376 km-re délre, valamint 73 km-re délre Kapan tartományi fővárostól.

Története

A mai Megri területe a bronzkor óta lakott hely. A régészeti lelőhelyeket a 7. és 6. században, Urartu királysága idején található város környékén találják. Történelmileg az Örményország ősi Szjunik tartománya Arevik kantonjának volt része.

A 8. században a Tatev-kolostor létrehozásával a mai modern Megri régió gyors társadalmi és gazdasági fejlődésen ment keresztül. 906-ban Karcsavan települését a Bagratuni-dinasztia, I. Smbat Bagratuni király alapította. 987-ben a Megri néven ismert város az újonnan alapított Szjunik örmény királyságba tartozott. 1105-ben Megri környékét a szeldzsukok foglalták el. A várost 1126-ban és 1157-ben teljesen elpusztították a megszálló szeldzsuk erők.

A 12. és 15. század között Szjunik és Örményország történelmi területeinek többi része szeldzsuk, mongol, Ak Kojunlu és Kara Kojunlu invázióktól szenvedett.

A 16. század elején Megri a Szafavid Perzsián belül Erivan Beglarbegi részévé vált. A 18. század elején a régió bekapcsolódott a Dávid Bek által vezetett Szjunik örmények felszabadító harcába a Szafavid Perzsia és a megszálló törökök ellen. David Bek 1722-ben kezdte a csatát több ezer helyi örmény hazafi segítségével, akik felszabadították Szjunikot.

1813-ban Megri az orosz birodalom részévé vált az 1804–1813-as orosz–perzsa háború és a gulisztani szerződés aláírása következtében. 1868-ig a karabaki tartományba tartozott, amikor az újonnan alakult Elzabetpoli Zangezurszkij Ujezd részévé vált.