Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége
Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége | |
Jelenlegi tagok Felfüggesztett tagok | |
Alapítva | 1975. május 28. |
Székhely | Abuja ( é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″9.0419444444444, 7.5259.041944°N 7.525000°E) |
Vezető | Bola Tinubu |
é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″9.0419444444444, 7.5259.041944°N 7.525000°EKoordináták: é. sz. 9° 02′ 31″, k. h. 7° 31′ 30″9.0419444444444, 7.5259.041944°N 7.525000°E | |
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége témájú médiaállományokat. |
A Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (francia: Communauté économique des États de l'Afrique de l'Ouest; CEDEAO; angol: ECOWAS) egy regionális politikai és gazdasági unió Nyugat-Afrikában, amely 2023-ban tizenöt országból áll. Békefenntartó szervezetként is szolgál, a tagállamok időnként közös katonai erőket küldenek a térség tagállamaiba, amikor valahol politikai instabilitás és nyugtalanság alakul ki.[1][2]
Előzmények
Az egyesülés előfutára a francia Nyugat-Afrika gyarmatának felbomlása után a Nyugat-afrikai Vámunió (Union Douanière de l'Afrique de l'Ouest; UDAO) volt, amelyet 1959. június 9-én hoztak létre. 1966-ban az UDAO a Nyugat-Afrikai Államok Vámuniója ( Union Douanière des États de l'Afrique de l'Ouest ; UDEAO) átfogó szervezetté alakult. Az UDEAO 1970. május 21-i bamakói csúcstalálkozóján ezt formálisan feloszlatták, de 1973-ban ismét elhatározták egy nyugat-afrikai gazdasági közösség (Communauté Economique de l'Afrique de l'Ouest; CEAO) megalapítását.[3]
A Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösséget 1975. május 28-án alapították a Lagosi Szerződés aláírásával, és 1976-ban lépett hatályba. 1978-ban megnemtámadási jegyzőkönyv, 1981. május 29-én pedig az ECOWAS Monitoring Group (ECOMOG) megállapodása jött létre a közös védelemről.
Az 1993. július 24-én a Cotonouban megkötött, felülvizsgált szerződés hivatalosan felváltotta a Lagosi Szerződést, és új jogalapra helyezte az ECOWAS-t. Az egyesülés célja a gazdasági integráció kiterjesztése. Az idők folyamán újabb célok is felkerültek, pl. a fokozatos politikai integráció, amely egy közös nyugat-afrikai bíróság és egy közös nyugat-afrikai parlament létrehozásában 2001-ben történt meg.
Az ún. eco, mint közös nyugat-afrikai valuta legutóbb elhatározott bevezetését 2004 után 2009-re halasztották, majd később újra halasztották, 2020-ra,[4] majd 2027-re.[5]
Niger, Mali és Burkina Faso bejelentik, hogy 2024. január 28-án kilépnek a szervezetből, ami példátlan esemény az ECOWAS megalakulása óta, különösen azt állítva, hogy a szervezet nem kapott segítséget a terrorizmussal szemben, és azzal vádolják, hogy az ECOWAS alá tartozik. idegen hatalmak befolyása.[1].
Szervek és intézmények
- ECOWAS-bizottság ( The ECOWAS Commission), amelyet 1977 és 2006 között Végrehajtó Tanácsnak neveztek, Abujában (Nigéria) székel [6]
- ECOWAS parlament ( The ECOWAS Parliament ), Abujában, Nigériában [7]
- A Közösségi Bíróság Abujában, Nigériában [8]
- EBID Fejlesztési bank (ECOWAS Bank for Investment and Development), székhelye Loméban ( Togo ) [9]
- Nyugat-afrikai Egészségügyi Szervezet Bobo-Dioulassóban ( Burkina Faso ) [10]
- A nyugat-afrikai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni többoldalú csoport ( The Inter-Governmental Action Group against Money Laundering and Terrorism Financing in West Africa ) székhelye Dakarban ( Szenegál ) [11]
Tagállamok
Az ECOWAS a 2020-as évek elején tizenöt államból áll:
- Benin,
- Burkina Faso (2022. január 28-án a katonai puccs miatt felfüggesztették a tagságát),
- Gambia,
- Ghána,
- Guinea (2021. szeptember 8-án a katonai puccs miatt felfüggesztették a tagságát),
- Bissau-Guinea,
- Elefántcsontpart,
- Zöld-foki Köztársaság,
- Libéria ,
- Mali (2021. május 30.-i katonai puccs miatt felfüggesztették a tagságot),
- Niger (katonai puccs)
- Nigéria,
- Szenegál,
- Sierra Leone,
- Togo.
Ország | Terület [12] (km2) | Népesség [13] (ezer fő) | GDP (nominális)[14] (millió USD)</br> GDP (nominális)[15] (millió USD) | GDP (PPP)[16] (millió nemz. $)</br> GDP (PPP)[16] (millió nemz. $) | Valuta | Hivatalos nyelv |
---|---|---|---|---|---|---|
Zöld-foki Köztársaság | &0000000000004033.0000004 033 | &0000000000000521.000000521 | &0000000000001603.0000001 603 | &0000000000003413.0000003 413 | escudo | portugál |
Gambia | &0000000000011295.00000011 295 | &0000000000001991.0000001 991 | &0000000000000939.000000939 | &0000000000003344.0000003 344 | dalasi | angol |
Guinea | &0000000000245857.000000245 857 | &0000000000012609.00000012 609 | &0000000000006699.0000006 699 | &0000000000015244.00000015 244 | frank | Francia |
Bissau-Guinea | &0000000000036125.00000036 125 | &0000000000001844.0000001 844 | &0000000000001057.0000001 057 | &0000000000002685.0000002 685 | CFA frank | portugál |
Libéria | &0000000000111369.000000111 369 | &0000000000004503.0000004 503 | &0000000000002053.0000002 053 | &0000000000003762.0000003 762 | dollár | angol |
Mali | &0000000001240192.0000001 240 192 | &0000000000017600.00000017 600 | &0000000000012747.00000012 747 | &0000000000035695.00000035 695 | CFA frank | Francia |
Szenegál | &0000000000196712.000000196 712 | &0000000000015129.00000015 129 | &0000000000013610.00000013 610 | &0000000000036625.00000036 625 | CFA frank | Francia |
Sierra Leone | &0000000000072300.00000072 300 | &0000000000006453.0000006 453 | &0000000000004215.0000004 215 | &0000000000010127.00000010 127 | Leone | angol |
ECOWAS A zóna összesen | &0000000001917883.0000001 917 883 | &0000000000060550.00000060 550 | &0000000000042923.00000042 923 | &0000000000110895.000000110 895 | — |
Ország | Terület [17] (km2) | Népesség [18] (ezer fő) | GDP (nominális)[15] (millió USD)</br> GDP (nominal)[15] (millió USD) | GDP (PPP)[16] (millió nemz. $)</br> GDP (PPP)[16] (millió nemz. $) | Valuta | Hivatalos nyelv |
---|---|---|---|---|---|---|
Benin | &0000000000114763.000000114 763 | &0000000000010880.00000010 880 | &0000000000008291.0000008 291 | &0000000000022377.00000022 377 | CFA frank | Francia |
Burkina Faso | &0000000000272967.000000272 967 | &0000000000018106.00000018 106 | &0000000000010678.00000010 678 | &0000000000030708.00000030 708 | CFA frank | Francia |
Ghána | &0000000000238533.000000238 533 | &0000000000027410.00000027 410 | &0000000000037543.00000037 543 | &0000000000115409.000000115 409 | cedi | angol |
Elefántcsontpart | &0000000000322463.000000322 463 | &0000000000022702.00000022 702 | &0000000000031759.00000031 759 | &0000000000079766.00000079 766 | CFA frank | Francia |
Niger | &0000000001267000.0000001 267 000 | &0000000000019899.00000019 899 | &0000000000007143.0000007 143 | &0000000000019013.00000019 013 | CFA frank | Francia |
Nigéria | &0000000000923768.000000923 768 | &0000000000211400.000000211 400 | &0000000000481066.000000481 066 | &0000000001093921.0000001 093 921 | Naira | angol |
Togo | &0000000000056785.00000056 785 | &0000000000007305.0000007 305 | &0000000000004088.0000004 088 | &0000000000010667.00000010 667 | CFA frank | Francia |
ECOWAS B zóna összesen | &0000000003196279.0000003 196 279 | &0000000000277502.000000277 502 | &0000000000580568.000000580 568 | &0000000001371861.0000001 371 861 | — |
Jegyzetek
- ↑ Adeyemi, Segun. „West African Leaders Agree on Deployment to Liberia”, Jane's Defence Weekly , 2003. augusztus 6.
- ↑ „The 5 previous West African military interventions”, Yahoo News, 2017. január 20.. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Die Wirtschaftsgemeinschaft westafrikanischer Staaten (ECOWAS) – ein neuer Integrationsversuch, Autor: Rolf Langhammer in: Europa-Archiv, 5/1976, Seite 163
- ↑ Afrikában új közös pénzt vezetnek be. Magyar Nemzet
- ↑ ECOWAS to launch single currency by 2027 - The Point (amerikai angol nyelven). thepoint.gm. (Hozzáférés: 2023. augusztus 7.)
- ↑ ECOWAS Commission Archiválva 2022. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
- ↑ ECOWAS Parliament (offizielle Website), abgerufen am 10. Januar 2022 (angolul).
- ↑ The Community Court of Justice. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
- ↑ ECOWAS Bank for Investment and Development. Offizielle Website. Abgerufen am 5. Dezember 2016.
- ↑ West African Health Organisation. Offizielle Website. Archiválva 2017. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Abgerufen am 5. Dezember 2016. (angolul)
- ↑ Offizielle Seite der GIABA. Abgerufen am 31. August 2017.
- ↑ Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Gross domestic product 2015. Világbank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ a b c Gross domestic product 2015. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ a b c d Gross domestic product 2015, PPP. World Bank, 2016. december 16. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Demographic Yearbook – Population by sex, annual rate of population increase, surface area and density pp. 1–2. United Nations Statistics Division, 2012 [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
- ↑ Population 2015. World Bank, 2016. december 16. [2017. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)"Population 2015" (PDF).