Pfaffen-hágó

Pfaffen-hágó (Pfaffensattel)
Földrajzi adatok
Országok	Stájerország  Ausztria
Fekvése	észak-dél
Legmagasabb pont	1372 m
Elhelyezkedése
Pfaffen-hágó Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 34′ 12″, k. h. 15° 48′ 50″47.57, 15.813947.570000°N 15.813900°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 12″, k. h. 15° 48′ 50″47.57, 15.813947.570000°N 15.813900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pfaffen-hágó témájú médiaállományokat.

A Pfaffen-hágó, vagy Pfaffen-nyereg (németül Pfaffensattel) az ausztriai Stájer-tartományban, Rettenegg és Steinhaus am Semmering települések közt 1372 m tengerszint feletti magasságban fekvő alpesi közúti hágó.

A hágóról

A hágó (nyereg) elhelyezkedésénél fogva kedvelt gyalogostúra kiindulópontot képez a környező hegyekbe, mint a Stuhleck (1782 m), Kleiner Pfaff (1539 m), Großer Pfaff (1555 m), hegyek felé. A hágótól egy burkolatlan magánút vezet a Stuhleckre (útvámot kell fizetni), amelyik biztonságosan csak a nyári hónapokban használható. A Roseggerhaus a hágótól délre, mintegy három órás gyaloglással érhető el. (Javasolható, hogy a látogatók az emlékházhoz inkább az Alpl-hágótól induljanak.)

Közúti kapcsolatok

A hágó az S-6-os autóútról a Spital am Semmering kiágazástól, a Semmering felé futó A-60-as úton, Steinhaus am Semmering településrésznél kiágazó úton fekszik, térképi jelzés szerint lakókocsikkal nem járható. A hágó előtt viszonylag gyengébb, az utána következő kacskaringós útszakaszon azonban erős emelkedésű. A hágóút Rettenegg településig tart, s Ratten-en át, Landaunál éri el a B 72- es utat. Az ütvonal erdős- és látványos dombvidéken halad. Bal oldalán terül el a közkedvelt „Bucklige Welt” táji-természetvédelmi terület, egy változatos dombvidék, amely felé több útleágazás is vezet.

A hágó története

A 18. század elején a Pfaffen-t - az Alpl-nyereghez hasonlóan - hadászati védelmi létesítménynek tekintették. Mint az Alpl-hágót (nyerget), ezt is „Kuruzenschanze" névvel illették, a magyarországi II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés okozataként, mert a hágó mögötti Mürz-völgyet, illetve Felső-Stájerországot veszélyeztető harci cselekmények elleni védekezést szolgálta [1]. Habár a Mürz-völgyet veszélyeztető kuruc-támadások nem következtek be, a védművet továbbra is sokáig fenntartották. A katonai védmű tulajdonképpen egy földvár (németül Erdwall) volt, földből feltöltött és árokkal körülvett sánccal védett létesítmény. E létesítménynek napjainkra a hágóút környékén semmi részlete sem maradt fenn.

A hágón vendégfogadó működik.

Források és irodalom

• Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k.
• Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
• 453 – KT_archiv_VeML

• Fritz Posch: Flammende Grenze. Die Steiermark in den Kuruzzenstürmen. 1. Auflage. Verlag Styria Graz 1968. S. 26. 2. Auflage als: Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landes-archives. Band 5. Styria, Graz-Wien-Köln 1986. ISBN 3-222-11691-1 ZDB-ID 561078
• A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
• Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
• Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Großglockner: p Sieghart Otto Morawetz: Anzapfung im Steirischen Randgebirge und seiner Umgebung. In: Mitteilungen des Naturwissenschaftlichen Vereins für Steiermark. Graz 1976. Band 106. ISSN 0369-1136 ZDB-ID 206167-3. S. 82-83.
• Pethő T.-Szombathy V.: Ausztria útikönyv - Panorama K. Bp. 1979. - P 70418-i-6971.

További információk

• Fritz Posch: Flammende Grenze die Steiermark in der Kuruzenstürmen
• A Pfaffen-hágó, vagy Pfaffen-nyereg (németül Pfaffensattel) az ausztriai Stájer-tartományban, Rettenegg és Steinhaus am Semmering települések közt 1372 m tengerszint feletti magasságban fekvő alpesi hágó.