Pierre Agostini

Pierre Agostini
Életrajzi adatok
Született1941. július 23. (82 éves)
Tunisz
Ismeretes mintfizikus
Iskolái
  • Aix-Marseille Egyetem
  • Prytanée national militaire
Tudományos fokozatdoktorátus (1968)
Szakmai kitüntetések
  • William F. Meggers Award (2007)
  • Fellow of the Optical Society (2008)
  • fizikai Nobel-díj (2023)
  • Gustave-Ribaut prize (1995)
  • Gay-Lussac-Humboldt-Prize (2003)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (2023. december 29.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Agostini témájú médiaállományokat.

Pierre Agostini (Tunisz, 1941. július 13. –) francia-amerikai kísérleti fizikus, aki az attoszekundumos fényimpulzusok jellemzésére szolgáló RABBITT (reconstruction of attosecond beating by interference of two-photon transitions) technika feltalálásáról ismert. 2023-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenccel és Anne L’Huillier-vel megosztva.[1]

Tanulmányai és karrierje

Agostini az Aix-Marseille Egyetemen tanult, ahol 1968-ban szerzett PhD fokozatot.

Doktori fokozatát követően 2002-ig a párizsi Saclay Egyetem CEA Saclay kutatója volt.[2]

Agostini 2005-ben lett az Ohio Állami Egyetem fizikaprofesszora.[3]

Kitüntetések és díjak

Agostini megkapta a Joop Los Award-ot a FOM Netherlands-tól, a Gustave Ribaud díjat, 1995-ben majd a Gay-Lussac–Humboldt-ösztöndíjat 2003-ban.[4][5] 2007-ben az OSA (The Optical Society) neki ítélte a William F. Meggers-díjat „az olyan innovatív kísérletek kifejlesztésében való vezető szerepért, amelyek jelentős betekintést nyújtanak az erős infravörös lézerimpulzusoknak kitett atomok és molekulák nemlineáris reakcióinak dinamikájába”.

Jegyzetek

  1. Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapta a fizikai Nobel-díjat
  2. OPTICA - Pierre Agostini (angolul)
  3. eMedEvents - Pierre Agostini(angolul)
  4. Prix Gustave Ribaud(franciául)
  5. Liste des lauréats français du prix Gay-Lussac Humboldt(franciául). [2023. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 3.)
Sablon:FizikaiNobelDíj2001-2025
  • m
  • v
  • sz
2001: Cornell, Ketterle, Wieman · 2002: Davis, Kosiba, Giacconi · 2003: Abrikoszov, Ginzburg, Leggett · 2004: Gross, Politzer, Wilczek · 2005: Glauber, Hall, Hänsch · 2006: Mather, Smoot · 2007: Fert, Grünberg · 2008: Nambu, Kobajasi, Maszkava · 2009: Kao, Boyle, Smith · 2010: Geim, Novoszjolov · 2011: Perlmutter, Schmidt, Riess · 2012: Haroche, Wineland · 2013: Englert, Higgs · 2014: Iszamu, Hirosi, Súdzsi · 2015: Kadzsita, McDonald · 2016: Thouless, Haldane, Kosterlitz  · 2017 Thorne, Barish, Weiss  · 2018 Ashkin, Mourou, Strickland  · 2019  Peebles, Mayor, Queloz  · 2020 Penrose, Genzel, Ghez  · 2021 Manabe, Hasselmann, Parisi · 2022: Aspect, Clauser, Zeilinger · 2023: Agostini, Krausz, L’Huillier
A teljes lista · (1901–1925) · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 203011785
  • LCCN: n95065025
  • ISNI: 0000 0000 4398 0169
  • ORCID: 0000-0002-7741-4581
  • GND: 1304800806
  • SUDOC: 030878950
  • BNF: cb12220665f
  • Fizika Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap