Pirit : Kémiai összetétele, Keletkezése, Előfordulása, Felhasználása Wikipédia, a szabad enciklopédia

Pirit

Ez a szócikk az ásványról szól. Hasonló címmel lásd még: Pirit (keresztnév).

Pirit

Általános adatok
Névváltozatok	vaskovand, kénkovand
Kémiai név	vas(II)-szulfid
Képlet	FeS₂
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szulfid- és rokon ásványok
Csoport	Piritcsoport
Azonosítás
Megjelenés	kocka, ötszögtizenkettes, lapjai rostozottak, gyakori a tömeges változata
Szín	fakósárga, aranysárga
Porszín	szürkésfekete
Fény	fémes
Átlátszóság	opak
Keménység	6,0-6,5
Hasadás	rossz {001} irányban
Törés	kagylós, egyenetlen
Oldhatóság	vízben oldhatatlan
Sűrűség	4,9–5,2 g/cm³
Különleges tulajdonság	acéllal megütve szikrázik
A Wikimédia Commons tartalmaz Pirit témájú médiaállományokat.

A pirit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj. Kémiailag vas(II)-szulfid, köbös rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, valamint az ötszögtizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet. A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.

Neve a görög pyr (πυρ = tűz) szóból származik.^[1] Magyarországon a 2016-os év év ásványának jelölték a gránát és a barit mellett, viszont a szavazás során a gránát került ki győztesen.^[2]

Kémiai összetétele

Képlete: FeS₂
Elméleti vastartalma: 46,6%.
Elméleti kéntartalma: 53,4%.

Keletkezése

Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas- és kéntartalma miatt is. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag.

Hasonló ásványok: markazit, kalkopirit, mindkettőnél keményebb.

Előfordulása

Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Spanyolországban a Rio Tinto vidékén, az Egyesült Államokban Colorado és Arizona szövetségi államok területén. Egyéb tömeges előfordulások vannak Svédországban, Norvégiában, Olaszországban Livorno környékén, Görögországban, Romániában Erdélyben Óradna (Radna Veche), Németországban a Harz hegységben, Oroszországban az Ural vidékén, Ukrajnában Krivij Rih közelében és a Donyeck vidékén. Gyakran széntelepek környezetében található meg, szénben és kísérőkőzeteiben hintett apró kristályok formájában.

Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit- és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3%, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4%-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyulladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében markazit gumókkal (Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok), de iparilag ez is értéktelennek minősült.

Felhasználása

Régen detektoros rádiókban „detektorkristály”-ként használták.

Képek

Pirit kristálycsoport
Kifejlett ötszögtizenkettes piritkristályok
Összenőtt pirit kristályok
Rostos felületű pirit
Pirit gömbösödés
Tömeges pirit
Pirit kocka
Áthatolóan ikresedett pirit

Jegyzetek

↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 115. o. ISBN 963 8334 96 7
↑ 2015 – Az "Év ásványa" szavazás eredménye. evosmaradvanya.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2018. december 31.) (html)