Plitvica Selo

Plitvica Selo
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Plitvička Jezera
Jogállás	falu
Irányítószám	53231
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	48 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	588 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 53′ 55″, k. h. 15° 36′ 00″44.89871474, 15.6000564544.898715°N 15.600056°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 55″, k. h. 15° 36′ 00″44.89871474, 15.6000564544.898715°N 15.600056°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Plitvica Selo falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Fekvése

Otocsántól légvonalban 29 km-re, közúton 61 km-re keletre, községközpontjától, Korenicától légvonalban 19 km-re közúton 33 km-re északnyugatra, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén, a tavakba északnyugatról ömlő Plitvica-patak partján fekszik. Határában vezeti le a Korana-folyó a tórendszer vizét és ettől a ponttól keletre található a nemzeti park bejárata is.

Története

A Plitvicei-tavak környéke a 17. század végén kezdett benépesülni, miután 1689-ben Lika területéről teljesen kiűzték a törököt. Az osztrák–török háborút lezáró 1791-es szisztovói béke után a törökök kiürítették a tavaktól keletre eső területeket is, és a határ megerősítésre került. Ennek keretében több őrtornyot emeltek, melyek őrzését határőrökre bízták. Ilyen őrtorony állt Plitvicán is nyolc fő őrséggel. A katonai közigazgatás alatt álló területekről főként szerb és kisebb részben horvát határőrcsaládok telepedtek itt le. Szerb pravoszláv lakosai a sadilovaci parókiához tartoztak. A falunak 1880-ban 187, 1910-ben 279 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 72 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A falunak 2011-ben 58 lakosa volt, akik ma főként a turizmusból élnek.

Lakosság

(1857-ben és 1869-ben lakosságát Gornji Babin Potokhoz számították, 1880-ban és 1890-ben az adatok Plitvička Jezera adataival együtt értendők. 1991-ben kivált Plitvica a megszűnt településből.)

Nevezetességei

• Rodići településrész közelében, a Plitvice-pataktól északra fekvő mező szélén található a „Crkvina” nevű hely, amely több nevet is visel (Široka luka, Luka vagy Sertića luka). A szelíd völgyet kissé magasabb dombok védik, amelyeken keresztül a Plitvice-patak áttört. A lelőhely egy lapos, kissé magasabb gerinc, amely valószínűleg valamivel magasabb volt, tekintve, hogy négy évtizeddel ezelőttig a területet mezőgazdasági célokra használták. Itt állt egykor a település 15. századi Szent Márk temploma, ma azonban a felszínen nincsenek épületnyomok, csak mésztufa és a vakolat apróbb darabjai utalnak az egykori épületre. A templom a 19. század végén pusztult el.^[4]
• A tavaktól északnyugatra, Plitvica Selo falu fölött, egy dombon található a Villa Izvor épületkomplexuma. A villát az 1949 és 1953 közötti időszakban építették Zvonimir Marohnić és Riko Marasović tervei alapján. Reprezentatív lakóépületnek tervezték, északi részén rusztikus kőhomlokzattal, a déli oldalon fából készült üvegezett loggiákkal és a közvetlen közelében épített kiegészítő létesítményekkel (parkoló és közmű szolgáltatások). Rendeltetésében Egyesíti szociális, rekreációs, szállási és munkaügyi funkciókat. Az őshonos anyagok felhasználásával épített villa értékes példája a háború utáni horvát építészetnek.^[5]
• Védett kulturális műemlék a 81-es szám alatti népi építésű épületegyüttes,^[6] mely egy lakóházból és a hozzá tartozó gazdasági épületekből áll. A földszintes fa lakóház téglalap alaprajzú, hátul rizalittal. A ház számos archaikus elemet őrzött meg: nyitott tűzhelyet nyitott tetőtérrel, fagerendákat, loggiát, kétrészes térelosztást, kis ablaknyílásokat. A gazdasági épület téglalap alaprajzú, nyeregtetővel, tölgyfa deszkából épült. A tipikus 19. századi likai vidéki épületegyüttes, a múltbeli beavatkozások ellenére megőrizte eredeti szerkezetét.

Források

• Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
• Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A Plitvicei Nemzeti Park honlapja (horvátul)
• Lika kronológiája (horvátul)
• A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)

Jegyzetek