Sennyey Pongrác

Sennyey Pongrác (? – 1614 előtt) erdélyi főnemes, 1593-tól Báthory Zsigmond főudvarmestere.

Élete

Magyarországról származott; 1583-ban Báthory Istvántól birtokot kapott Kézdiszéken. Már 1590-ben és 1592-ben a fejedelem követeként említik. 1595-ben fejedelmi tanácsos lett, több diplomáciai ügyben járt el, többek között ő vezette be Báthory András fejedelmet Nagyszebenbe. 1598-ban Sepsi-, Kezdi- és Orbai-szék királybirája, és Küküllő vármegye főispánja volt. 1599-ben Mihály vajdához csatlakozott. 1601-ben Habsburgok pártjára állt, ezért börtönbe zárták Görgény várában, ahonnan a goroszlói csata után szabadult ki. Szabadulása után Rudolf magyar király tanácsosa lett. 1603-ban Giorgio Basta rá bízta Szamosújvár védelmét.

A Bocskai-felkelés idején az erdélyi császárpárti csapatok egyik vezetője volt, amiért 1606-ban bárói címet kapott. 1607-ben az ország főgenerálisa lett. 1610-ben részese volt a Kendi–Kornis-összeesküvésnek, ezért Báthory Gábor fejedelem perbe fogta, de elmenekült Erdélyből. A következő évben részt vett Forgách Zsigmond erdélyi hadjáratában.

Felesége, Dobszay Anna révén több erdélyi birtokkal is rendelkezett.

Források

• Gróf Lázár Miklós: Erdély főispánjai (1540-1711). Budapest: Athenaeum. 1889. 75. o.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: X. kötet [Sáaghy - Szombathy]. Pest: Ráth Mór. 1863. 146. o.  
• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 400–401. o.   [Szék története]

További információk

• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8