Szöul tömegközlekedése
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Szöul tömegközlekedése | |
Adatok | |
Ország | Dél-Korea |
Város | Szöul |
Működés kezdete | 1899 |
Üzemeltetés | |
Tarifarendszer | T-Money, Upass |
Napi forgalom | 10 800 000 fő [2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul tömegközlekedése témájú médiaállományokat. |
Szöulban a modern értelemben vett tömegközlekedés 1899-ben indult meg az első villamosvonal kiépítésével. Ezt követte az első taxik megjelenése az 1900-as évek elején, majd a 20-as évek végén megjelentek az autóbuszok is. Az első metrót 1974-ben nyitották meg, azóta már 22 vonalra bővült a hálózat, mely a világ egyik leghosszabbja is egyben. A légi közlekedést az incshoni (incheoni) nemzetközi repülőtér és a kimphói (gimpói) nemzetközi repülőtér szolgálja ki, melyeket elővárosi vasúttal és metróval is meg lehet közelíteni. Szöul a vasútközlekedés egyik forgalmas csomópontja is egyben. A városban vonaljegyeken túl T-Money elektronikus kártyával is lehet használni a tömegközlekedési hálózatokat. A szöuli tömegközlekedési jegyrendszert a világ legjobbjának nevezték meg 2015-ben.[3] 2017-ben naponta 7,8 millió utas használta a metrót, a buszok pedig 4,2 millió embert szállítottak.[4]
Története
1899-ben megindult a villamosközlekedés,[5] Szöul lett a második ilyen kelet-ázsiai város. 1910-ben 37, 1935-ben már 154 villamos közlekedett.[6] A város a koreai háborút követően növekedésnek indult, az igényeket a villamosvonal és az autóbuszok már nem tudták kiszolgálni. 1966-ban fogalmazódott meg először a sínpálya felszedése és egy metróhálózat kiépítése, ám az ötletet akkor nem támogatta a politikusok többsége. Jang Theksik (Yang Taek-sik) polgármester terjesztette elő a metró konkrét tervét, amit az akkori elnök, Pak Csong Hi (Park Chung-hee) először elvetett, majd Korea Japánba delegált nagykövetének, I Hurak (Lee Hoo-rak)nak a közbelépése nyomán mégis elfogadott. A szöuli metróhálózat első vonalának építése így 1971-ben kezdődött meg, japán gazdasági és technikai segítséggel; az 1-es vonalat 1974-ben nyitották meg.[7]
1912-ben jelent meg az első taxivállalat a városban,[5] a buszközlekedés pedig 1928-ban, az első buszokat japán társaság üzemeltette.[8] 1949-ben a koreai kormány engedélyt adott magán busztársaságoknak buszok üzembe állítására. Az 1980-as években építették ki a buszsávokat a városban és 1995 óta légkondicionált buszok közlekednek. Az 1980-as évek óta a kereslet a buszközlekedés iránt csökken, köszönhetően az autók növekvő számának és a metróhálózatnak. 2004-ben átalakították a buszközlekedést, 420 vonalon közlekednek gázüzemű buszok.[8]
Fizetőeszközök
A Szöulon belüli tömegközlekedésre vonaljegyen kívül T-money-kártya is használható, mely érvényes a buszokra, a metrókra és a taxikban is.[9] A T-money kártyák újratölthető kártyák, melyekkel olcsóbb az utazás. A kártya Deluxe verziója a megtett kilométerek után pontgyűjtési lehetőséget is kínál. A kártya a metrón kívül más közlekedési eszközökön is felhasználható, például buszokon és taxik esetében is. Szöulon kívül Kjonggi (Gyeonggi) tartományban, Tedzson (Daejeon)ban, Incshon (Incheon)ban, Tegu (Daegu)ban és Puszan (Busan)ban is használható.[10][11]
A T-Money mellett elérhető az M-PASS kártya is, mely a szöuli 1-9 metróvonalakra, az incshoni (incheoni) metróvonalra, az AREX vonalra, személyvonatokra és a szöuli helyi érdekű vasutakra érvényes (a Sinbundang vonal kivételével). A kártya 20 utazást tesz lehetővé egy nap, 1, 2, 3, 5 és 7 napos verzióban kapható. A kártya T-Money-kompatibilis, így amennyiben megfelelő kredit található rajta, a leutazott 20 utazást követően T-Money-ként funkcionálva lehet tovább használni, akár üzletekben való vásárlásra is.[11]
Biztonság
A szöuli metró területén kamerarendszer működik, de ezen felül az üzemeltetők számos más eszközzel igyekeznek növelni az utasok biztonságérzetét. Okostelefonokban elérhető NFC-kommunikáció segítségével például lehetséges a taxikból üzenetet küldeni családtag részére, melyben szerepel a taxiba szállás időpontja, helyszíne és a taxi azonosítója. Egy mobilapplikáció segítségével a metró Wi-Fi-hálózatát használva azonnal lehet értesíteni a rendőrséget metrókocsiban történt bűncselekmény esetén.[3]
Buszhálózat
Bővebben: Szöul autóbuszvonal-hálózata |
Szöult expressz (koszok (gosok), 고속) és intercity (siö (sioe), 시외) buszjáratok kötik össze a környező városokkal. Ezek általában más-más terminálról indulnak, a csonghap (종합, jonghap) típusú terminálok mindkét típusú buszt indítják. Az expressz járatok csak a célállomáson állnak meg, illetve pihenőhelyeken útközben, valamint az autópályákon közlekednek. Az intercity buszok között is vannak olyanok, amelyek nem állnak meg, csak a célvárosban, ezek a csikheng (직행, jikhaeng) buszok; a hagyományos, több településen is megálló járatok neve ilban (일반). Szöulnak hat nagy buszterminálja van, ezek közül három csonghap (jonghap) (kevert) típusú, kettő expresszterminál, egy pedig intercity terminál.[12]
A Szöulon belüli buszjáratokat szín szerint különböztetik meg. A kék buszok a fő utak mentén közlekednek és hosszabb távolságokat tesznek meg. A zöld buszok rövidebb útvonalakon közlekednek, ezek úgynevezett „gyűjtőbuszok”, a metróhoz és a hosszabb útvonalakon közlekedő buszjáratokhoz viszik az utasokat. A piros buszok expressz járatok, melyek a külvárosba közlekednek. A sárga buszok egy kerületen belüli körjártok. A szöuli utak többségének saját buszsávja van a gyorsabb közlekedés biztosítására. A buszok számozása kerületfüggő.[9][13]
Taxi
A szöuli taxik négyféle színűek, a hagyományos taxik fehér, ezüst vagy narancssrága színűek, az úgynevezett nemzetközi taxik narancssárgák, a jumbo és a deluxe taxik feketék. A nemzetközi taxik oldalán international felirat, és Szöul jelképe, a Hecshi (Haechi) figura szerepel. Ezekből a taxikból ingyenesen hívható tolmácsszolgálat, ahol többek között angolul, japánul és kínaiul tudó diszpécserek segítenek kommunikálni a taxisofőrrel. A deluxe taxik ára magasabb, ezek a járművek magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítanak, mint a hagyományos taxik. A jumbo feliratú taxik nagyobbak, nyolc utas szállítására alkalmasak. A legális szöuli taxik kizárólag taxiórával mért viteldíjat kérhetnek az utasoktól. A fővárosi taxik nagy részében lehet bankkártyával vagy T-Money-kártyával is fizetni, ezt a lehetőséget a taxik oldalán mindig jelzik.[14][15]
Metróhálózat
Bővebben: szöuli metró |
Szöul fejlett metróhálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. 18 vonallal rendelkezik, melyek összekötik a fővárost Incshon (Incheon)nal és Kjonggi (Gyeonggi) tartománnyal, valamint Dél-Cshungcshong (Chungcheong) és Kangvon (Gangwon) tartományokkal is. Utasforgalma 2012-ben meghaladta a 2619 millió főt, ezzel a tokiói metró után a legforgalmasabbnak számított.[16] A metróvonalakat több különböző társaság üzemelteti, köztük az állami vasút, a Korail is. 2013 decemberéig a világ leghosszabb metróhálózata volt, 537 kilométerrel, ekkor átvette tőle a címet a sanghaji (shanghai-i) metró.[17] A szöuli metró a világ technikailag egyik legfejlettebb hálózata, mely mobiltelefon-vételt és ingyenes Wi-Fi-kapcsolatot is biztosít az utasoknak.[18]
|
Vasúti közlekedés
Szöult a főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h. A vonatokat a Korail üzemelteti.[19]
A főbb vasútállomások:[20]
- Szöul állomás, Csung-ku (Jung-gu): Kjongbu (Gyeongbu) vonal, Kjongi (Gyeongui) vonal
- Jongszan (Yongsan) állomás, Jongszan-ku (Yongsan-gu): Honam vonal, Csolla/Csanghang (Jeolla/Janghang) vonalak
- Jongdungpho (Yeongdeungpo) állomás, Jongdungpho-ku (Yeongdeungpo-gu): Kjongbu (Gyeongbu)/Honam/Csanghang (Janghang) vonalak
- Cshongnjangni (Cheongnyangni) állomás, Tondemun-ku (Dongdaemun-gu): Kjongcshun (Gyeongchun)/Csungang (Jungang)/Jongdong (Yeongdong)/Thebek (Taebaek) vonalak
Légi közlekedés
Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Kimpho (Gimpo) repülőtér (ez eredetileg Kimphóban (Gimpóban) volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Joido (Yeouido).
2001-es megnyitása óta az Incshoni (Incheoni) nemzetközi repülőtér (Jongdzsong (Yeongjong)-sziget, Incshon (Incheon)) lényegesen megváltoztatta a Kimpho (Gimpo) szerepét, ugyanis Incshon (Incheon) fogadja szinte az összes nemzetközi járatot[21] és a helyi járatok nagy részét is, míg Kimpho (Gimpo) eleinte csak a helyi járatokat bonyolította le. Kimpho (Gimpo) forgalma ennek megfelelően először visszaesett, 2011-re azonban nyereséges reptérré lépett elő, mintegy 300 belföldi és 30 külföldi járattal, főleg üzletemberek használják.[22] Járatokat üzemeltet például a Tokiói nemzetközi repülőtérre, valamint a Sanghaj Hungcsiao (Shanghai Hongqiao) nemzetközi repülőtérre, de Pekingbe, Oszakába és Nagojába is indulnak innen repülőgépek.[23]
Az Incshoni (Incheoni) nemzetközi repülőteret 2005 óta 2014-ig az Airports Council International minden évben megválasztotta a világ legjobb repülőterének.[24] Ázsia nyolcadik legforgalmasabb repülőtere volt 2013-ban, teherforgalmát tekintve pedig a negyedik.[25] Mindkét repülőteret meg lehet közelíteni tömegközlekedéssel, Kimphót (Gimpót) az 5-ös és a 9-es metróval és az AREX reptéri metróval, Incshon (Incheon)t pedig az AREX vonal mellett KTX nagysebességű vasúttal is.[26][27][28]
Források
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)traffic
nevű lábjegyzeteknek - ↑ 2012-es adat[1]
- ↑ a b “The Smart Public Transportation System in Seoul is the World’s Best”. Korea Herald, 2024. május 21. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
- ↑ 179 born, 118 die every day in Seoul (angol nyelven). The Korea Times. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
- ↑ a b History. Seoul Metropolitan Government. [2014. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
- ↑ History of Trams in Seoul. Kojects, 2013. február 16. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Seoul’s first subway line opened in 1974. Korea Times, 2011. február 13. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
- ↑ a b Seoul Buses: 60 Years of Ups and Downs. Korea Times, 2009. június 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ a b New Bus System of Seoul. Korea Tourism Organization. [2014. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Subway. Korea Tourism Organization. [2014. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
- ↑ a b Transportation Cards. Korea Tourism Organization. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
- ↑ Express and Intercity Buses. Korea Tourism Organization. [2014. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Seoul Bus. Korea Tourism Organization. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Taxis. Visit Seoul. [2014. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Taxis. Korea Tourism Organization. [2014. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ The world's longest metro and subway systems. Railway Technology, 2013. december 10. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
- ↑ Sanghajban van a világ leghosszabb metróhálózata. MNO, 2013. december 29. [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ What are the world's best metro systems?. CNN, 2013. január 9. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
- ↑ KTX. Korail. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
- ↑ Railroad in Korea. Korea Tourism Orgaization. [2014. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ REPORT ON DEVELOPMENT AND OPERATION OF INCHEON INTERNATIONAL AIRPORT (pdf). ICAO, 2004. április 2. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Gimpo Airport Turns Fortunes Around. Chosun Ilbo, 2011. február 16. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Real time flight information. Gimpo International Airport. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Incheon Airport tops service quality for 9th year. Korea Herald, 2014. május 27. [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 25.)
- ↑ ACI releases World Airport Traffic Report 2010 (PDF), 2011. augusztus 1. [2012. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
- ↑ KTX to start passenger service to Incheon Airport, 2014. június 16. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
- ↑ From Incheon Airport to Seoul. Korea Tourism Organization. [2014. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
- ↑ Korea’s International Airports. Korea Tourism Organization. [2018. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
További információk
- Korea-portál
- Közlekedésportál