Szentgyörgyi Márta

Szentgyörgyi Márta
Kossak József felvétele
Kossak József felvétele
SzületettSturm Márta
1888. október 29.
Zalaegerszeg[1]
Elhunyt1918. szeptember 16. (29 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyi Márta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentgyörgyi Márta, született: Sturm Márta (Zalaegerszeg, 1888. október 29.[3] – Budapest, Józsefváros, 1918. szeptember 16.)[4] színésznő. Szentgyörgyi Lenke testvére.

Életútja

Apja a polgári származású Sturm György (1843–1888), királyi főmérnök, anyja a régi zalavármegyei nemesi származású szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladovici Szladovits Rozália (1858–1937).[5] Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak; a "Szentgyörgyi" vezetéknevét az anyai nagyanyja nemesi előneve után vette fel. Az anyai nagyapai dédszülei szladovici Szladovits Gergely (1805–1880), jogász, táblabíró, földbirtokos, és egyházasbüki Simon Mária (1805–1834) voltak; az anyai nagyanyai dédszülei szentgyörgyi Horváth Antal (1780–1850), zalai szolgabíró, földbirtokos, és bonyhádi Perczel Terézia (1775–1851) voltak. A Szladovits nagyapja révén a boldogfai Farkas-, a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a barkóczi Rosty-, valamint a zalalövői Csapody családoknak a leszármazottja. A szentgyörgyi Horváth nagyanyja révén a rumi és rábadoroszlói Rumy-, a nyirlaki Oszterhueber-, a királydaróczi Daróczy-, valamint a mezőszegedi Szegedy családoknak a leszármazottja.[6]

1907-ben lépett a színipályára, a Népszínháznál. 1910 január havában Pozsonyból meghívták Nagyváradra, ahol 1914-ig játszott, itt a Reményben, a Gyurkovics leányok Micijeként, a Györgyike, drága gyermekben, a Bellában, a Csöppségben és egyéb naivaszerepben nagy sikerei voltak. Nagyszerű tehetségének sokoldalúságát később az operettben csillogtatta. Egy ideig a Magyar Színház tagja is volt, azután elkerült Brassóba, majd Kassára, Faragó Ödönhöz. 1915. július 27-én mint vendég fellépett a Vígszínházban, a Zsuzsi kisasszony c. operettben, sikerrel. 1916. június havában a Vígszínház tagja lett, onnan a Belvárosi Színház szerződtette. Itt is kedvelt művésznő volt, éppúgy, mint a vidéki színpadokon. A spanyolnáthajárvány áldozata lett, tüdőgyulladás okozta halálát.

Fontosabb színházi szerepei

  • Olga (Lehár F.: A víg özvegy)
  • Ida (ifj. J. Strauss: A denevér)
  • Györgyike (Szomory D.: Györgyike, drága gyermek)

Filmszerepei

  • Négyujjú (1913) – jazz lány
  • Böském (1914)
  • Az apacs álma (1914, szkeccs) – előkelő úriasszony
  • A gyufa (1917, rövid)
  • A gyanú (1917) – Irén
  • Megtisztulás (1917)
  • A szerelem bolondjai I-II. (1917) – Ilonka
  • A koldusgróf (1917) – Malon
  • A gazdag szegények (1917) – Amália / Gratulin Lídia varrólány
  • Küzdelem a múlttal (1917)
  • Fabricius úr leánya (1917)
  • Az Isten fia és az ördög fia (1917)
  • Páris királya (1918) – Jean unokahúga
  • Selim Nuno, a börzecézár (1918) – Eszter

Jegyzetek

  1. ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  3. ↑ Zalaegerszegi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 273/1888. folyószám.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3302/1918. folyószáma alatt.
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Sturm Györgyné Szladovics Rozália
  6. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251.o.)

Források

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931, szerk. Schöpflin Aladár)
  • Hangosfilm
Nemzetközi katalógusok