Vágapáti

Vágapáti (Opatovce)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Janka Horňáková
Irányítószám	913 11
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
Népesség
Teljes népesség	425 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	141 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	199 m
Terület	2,90 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 51′ 34″, k. h. 17° 58′ 39″48.85944444, 17.977548.859444°N 17.977500°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 34″, k. h. 17° 58′ 39″48.85944444, 17.977548.859444°N 17.977500°E
Vágapáti weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágapáti (szlovákul Opatovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 6 km-re délnyugatra, a Vág bal partján fekszik.

Története

A települést már 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság oklevelében említik "villa Trensciniensis sancti Ypoliti" alakban. 1378-ban "Apaty", 1411-ben "Apati", 1412-ben "Apathy", 1598-ban "Appati penes Byrocz" volt a neve. Szent Hypolit néven kezdetben a zoborhegyi apátság birtoka volt, majd a 15. századtól a nyitrai püspökségé, később a jezsuitáké, a 18. század végén pedig miután a rendet feloszlatták a vallásalapé lett. Később visszakapta a püspökség. 1598-ban 11 ház állt itt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 18 házában, 20 családban 132 lakosa élt. 1828-ban 22 háza volt 199 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, fakereskedelemmel foglalkoztak. A faluban sörfőzde is működött és nagy hagyományai voltak a molnármesterségnek is. A 19. század második felében kolerajárvány pusztított, 1880-ban és 1890-ben pedig a falu egy része leégett. A Vágh közelsége a haszon mellett sokszor okozott károkat is a községnek, melyet többször pusztított árvíz.

Vályi András szerint "APÁTI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Trentséntöl nem meszsze Vág vize mellett, Turnának szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termékenységű, ’s külömbféle javakkal bővelkedő, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint " Apáti, (Opetowecz), tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh bal partján: 162 kath., 10 evang., 6 zsidó lak. F. u. a nyitrai püspök. Trencsénhez 1 1/2 óra."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A háború után a mezőgazdaság mellett sokan foglalkoztak kosárfonással, vászonszövéssel.

Népessége

1880-ban 226 lakosából 5 német és 211 szlovák anyanyelvű volt, ebből 203 római katolikus, 15 evangélikus és 8 izraelita vallású.

1890-ben 203 lakosából 2 német és 201 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 227 lakosából 2 német és 223 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 283 lakosából 1 magyar, 2 német és 280 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 269 lakosából 268 csehszlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.

1930-ban 272 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 396 lakosából 390 szlovák, 4 cseh és 1-1 ruszin és morva volt.

2001-ben 385 lakosából 382 szlovák és 3 cseh volt.

2011-ben 408 lakosából 394 szlovák és 2-2 cseh és morva volt.

Nevezetességei

• A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1896-ban épült , az 1980-as években átépítették.
• Szent Család kápolnáját 1916-ban építették barokk-klasszicista stílusban a temető helyén.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó
• Vágapáti Szlovákia térképén