Véna

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A vénák (gyűjtőerek, visszerek) a hajszálerek felől a szív felé vezetik a vért, a legkisebb vénák egyre nagyobb átmérőjű erekbe szedődnek össze. A legtöbb véna a nagy vérkör része, és szén-dioxidban gazdag vért szállítanak. A tüdő felől a kis vérkör vénái és a magzati köldökvéna (vena umbilicalis) oxigéndús vért szállítanak. Falaikban vékony simaizomréteg és kevés rugalmas rost található. Ennek következtében a vénák tágulékonyak, nem állnak ellen a vér feszítő hatásának, ezért nagyobb mennyiségű vért képesek befogadni. A vénákban található billentyűk szelepként működve megakadályozzák a vér visszafelé áramlását.

Vénák betegségei

Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Visszértágulat

A visszérbetegség leggyakrabban az alsó végtagon, lábon alakul ki. A kisebb, főként esztétikai problémát jelentő seprűvénáktól a nagy, kacskaringós, kidudorodó, akár fekélyesedő visszértágulatokig.

Kialakulásának hátterében állhat:

• (genetikailag) gyenge kötőszövet,
• túlsúly,
• terhesség,
• álló- vagy ülőmunka,
• a női nem (gyakoribb az előfordulás).

Visszérgyulladás

A visszértágulat szövődménye, mely során a gyulladt érszakaszban trombózis is létrejöhet. De fontos megjegyezni, hogy a felszíni vénák trombózisa nem egyenlő a mélyvénás trombózissal! A visszérgyulladás nagyfokú fájdalommal, bőrmelegséggel, gyakran levertséggel, hidegrázással, lázzal jár.

Mélyvénás trombózis

Az egyik legsúlyosabb vénás betegség. A végtagok mélyen futó vénáiban alakul ki. Több szempontból is nagy veszélyt jelent: a végtagokból nem képes a vér elfolyni, ami duzzanathoz, elhaláshoz vezet. A kialakult vérrögből (trombus) kisebb-nagyobb darabok is leszakadhatnak, melyek a vérárammal a szíven keresztül a tüdőbe kerülhetnek, tüdőembóliát, de súlyosabb esetben hirtelen halált is okozhatnak.

Leggyakoribb okai között a genetikai hajlamot, a különféle belgyógyászati betegségeket, az életmódot (pl. ülőmunka), az immobilizációt (pl. tartós ágyban fekvés) említhetjük.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vein című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Ez az anatómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!