Versec

Versec (Вршац / Vršac)
Verseci panoráma
Verseci panoráma
Versec címere
Versec címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségVersec
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterČedomir Živković
Irányítószám26300
Körzethívószám+381 13
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség35 701 fő (2011)
Népsűrűség180 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület198,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 07′ 14″, k. h. 21° 17′ 55″45.120555555556, 21.29861111111145.120556°N 21.298611°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 14″, k. h. 21° 17′ 55″45.120555555556, 21.29861111111145.120556°N 21.298611°E
Versec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Versec témájú médiaállományokat.

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Nevének eredete

Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.[1]

Fekvése

Belgrádtól 85 km-re északkeletre, az Alföld peremén, a Verseci-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik.

Története

A várhegy

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.

A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben Verschecz néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt.

1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.

A török kiűzése után

A török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját.

1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett.

1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt.

1851-ben Fényes Elek ezt írta a településről: „Versecz, nagy és népes város, Temes vármegyében, Temesvárhoz délre 10 mérföldnyire, saját postahivatallal. Lakja 13,868 lélek, kik 5596 római katholikus, 180 hébert, 100 protestánst kivéve óhitűek… Székhelye a verseczi görög püspöknek. Van itt postahivatal, sótisztség, kamarai uradalmi tiszttartóság, számos kézműves. A selyemtenyésztés nagy divatban. Gazdag határa első osztálybeli, s van 373 egész úrbéri állománya. Roppant szőlőhegyén jó és sok bort termeszt. Egy hegytetőn valami kastély omladéka most is látható, de kié lehetett, nem tudhatni. Földesura a kamara.”[2]

1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.

Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.

1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.

Az első világháború után

1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a német lakosságot elűzték a városból.

Népesség

  • 1948: 23 038 fő
  • 1953: 26 110
  • 1961: 31 620
  • 1971: 34 256
  • 1981: 37 513
  • 1991: 36 885
  • 2002: 36 623
  • 2011: 36 040

Népcsoportok

2002-ben a város lakosságának 77,5%-a szerb, 4,9%-a magyar, 4,7%-a pedig román nemzetiségűnek vallotta magát.

Látnivalói

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma - 1860-1863. között épült Schulek Frigyes tervei szerint.
  • Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
  • A várostorony - a 14. században épített vár maradványa
  • A városi múzeumát 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.

Rendezvényei

  • A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
  • Októberben zenei fesztivált tartanak.

Testvértelepülései

Itt születtek, itt éltek

Képek

Szent Gellért Püspök és Vértanú római katolikus templom

Egyéb templomok

  • Az ortodox szerb templom
    Az ortodox szerb templom
  • Az ortodox román templom
    Az ortodox román templom

Középületek

  • A Millenium sportközpont
    A Millenium sportközpont

A vár

Jegyzetek

  1. ↑ Versec Archiválva 2009. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vajdaság.rs
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • Versec története Archiválva 2009. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Versec története 1900-ig – Banaterra.eu
  • Dr. Szöllősy Vágó László: Egy kisváros a nagytörténelem sodrában: Versec

Külső hivatkozások

  • Versec község hivatalos honlapja
Sablon:Dél-bánsági körzet települései
  • m
  • v
  • sz
A Dél-bánsági körzet települései
Alibunár község (Opština Alibunar)
Antalfalva község (Opština Kovačica)
Fehértemplom község (Opština Bela Crkva)
Kevevára község (Opština Kovin)
Ópáva község (Opština Opovo)
Pancsova község (Opština Pančevo)
Versec község (Opština Vršac)
Zichyfalva község (Opština Plandište)
Nemzetközi katalógusok
  • Vajdaság Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap