Vezér Erzsébet

Vezér Erzsébet
Született1915. január 23.[1]
Budapest
Elhunyt2003. július 5. (88 évesen)[1]
Budapest IV. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • irodalomtörténész
KitüntetéseiDemény Pál-emlékérem (1994)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tudományos fokozataz irodalomtudományok kandidátusa (1969)
Sablon • Wikidata • Segítség

Vezér Erzsébet (Budapest, 1915. január 23. – Budapest,[2] 2003. július 5.) magyar irodalomtörténész, tanár. Nagybátyja Winter Ernő vegyészmérnök, feltaláló.

Életpályája

Vezér (Winter) Sándor (1879–1957) magánhivatalnok és Flesch Terézia (1886–1965) lánya.[3] Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1932–1937 között. 1937–1946 között a Ganz Vagongyár gépírónője volt. 1941-ben tanári oklevelet szerzett. 1946–1948 között a Nehézipari Központ, 1948–1950 között pedig a Nehézipari Külkereskedelmi Központ propagandistája volt. 1950-ben a Közoktatási Minisztérium előadójaként dolgozott. 1952–1953 között a Honvédség polgári tanára volt. 1954–1957 között az Akadémiai Kiadó lektora volt. A következő hat évben a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományok Intézetének tudományos munkatársa volt. 1963–1972 között a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője volt. 1972–ben nyugdíjba vonult. 1973–1974 között New Yorkban IREX-ösztöndíjas volt. 1990-től a Társadalomtudományok Társaságának választmányi tagja volt.

Kiadta Ady Endre publicisztikájának 8 kötetét. Írásai az Élet és Irodalomban, a Kritikában, a Nagyvilágban jelentek meg.

Művei

  • Benedek Elek (tanulmány, 1937)
  • Emlékezések (interjúk, 1967)
  • Ady Endre alkotásai és vallomásai tükrében (1968)
  • Ifjú szívekben élek? Vallomások Ady-ról (1969)
  • Ady Endre élete és pályája (monográfia, 1969)
  • Feljegyzések és levelek a Nyugatról (szerkesztette, 1975)
  • Lesznai Anna élete (monográfia, 1979)
  • A Vasárnapi Kör (társszerző, 1980)
  • Bibó-emlékkönyv (társszerző, 1980)
  • Írástudó nemzedékek (dokumentumkötet, 1986)
  • Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon (Eörsi Istvánnal, interjúkötet, 1989)
  • Ady (1995)
  • “Szeretném magam megmutatni" (1999)
  • Adyra gondolok. 125 vers Ady Endréről; vál. és szerk. Vezér Erzsébet, Maróti István; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002
  • Távolról a Mostba. Vallomások Ady Endréről; vál., szerk., sajtó alá rend. Vezér Erzsébet és Maróti István; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 2002 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
  • Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk; vál. és szerk. Eörsi István, Maróti István, sajtó alá rend. és jegyz. Balogh Csaba, Eörsi István, Kemény Aranka; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2004

Díjai, kitüntetései

  • Az irodalomtudományok kandidátusa (1969)
  • Magyar Köztársasági Csillagrend (1990)
  • Demény Pál-emlékérem (1994)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)

Jegyzetek

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. [1]
  3. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1278/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 1.)

Források

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

  • Elhunyt Vezér Erzsébet irodalomtörténész
  • Életrajza a Litera.hu-n
  • Kortárs magyar írók
Nemzetközi katalógusok
  • Irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap