Vilanija

Vilanija
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Umag
Jogállás	falu
Polgármester	Vili Bassanese
Irányítószám	52470
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	284 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	46 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 59″, k. h. 13° 34′ 52″45.433, 13.58145.433000°N 13.581000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 59″, k. h. 13° 34′ 52″45.433, 13.58145.433000°N 13.581000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Vilanija (olaszul: Villania) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 5 km-re keletre a Petrovija–Plovanija út mellett fekszik.

Története

Területén már az ókorban éltek emberek, melyről több itt talált lelet, sírkőlapok, pénzek, üveg- és cserépmaradványok tanúskodnak. A falutól északra fekvő Klija nevű településrészen villagazdaság épületegyütteséből fennmaradt egy egyszerű, négyszög alaprajzú kápolna, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. Ennek a történelem előtti időktől a középkorig lakott területnek a régészeti kutatása még nem történt meg. A 10. században ez a vidék adományozás révén az aquileiai pátriárka birtoka lett. 1269-ben Umaggal együtt a Velencei Köztársaság foglalta el és egészen 1797-ig meg is tartotta. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 127, 1910-ben 178 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 266 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.

Nevezetességei

• Szent Miklós tiszteletére szentelt kápolnája egyszerű, négyszög alaprajzú épület. Berendezésének legértékesebb darabjai az oltár 17. századi fából faragott színes retablója, Szent Miklós, Szent Pelegrin és Szent Márk szobrai. A helyi hagyomány szerint a kápolna építése a velencei uralom kezdetével (1269) van kapcsolatban és a titulusa eredetileg Szent Márk volt.
• A faluban a 19. századi népi építészet több szép példája maradt fenn.
• Vilanija és Vardica között az Antenal d. d. Vilanija kőbányája működik.

Lakosság

További információk

• Umag város hivatalos oldala (horvátul)
• Umag turisztikai irodájának honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Vilanija az Istrapédián (horvátul)
• Vilanija az Istarska enciklopédián (horvátul)

Jegyzetek