Villány–Mohács-vasútvonal

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Villány–Mohács-vasútvonal
Bzmot motorkocsik Mohácson 1998-ban
Vonalszám:	66
Vonal:	66
Hossz:	24 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány–Mohács-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 65 Pécs felé 0 Villány 65 Magyarbóly, 62 Barcs felé Karasica-patak 5701 4 Márok mh. 10 Bóly 13 Nagynyárád mh. 22 Középmező mh. Pécsi út Kossuth Lajos utca 24 Mohács

A Dunántúl déli részén fekvő Villány–Mohács-vasútvonal a MÁV 66-os számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

A vasútvonal turisztikailag fontos két város, Villány és Mohács között biztosít versenyképes, 25 perces eljutást.^[1] Villányon átszállási lehetőség van Pécs és a horvátországi Pélmonostor (horvátul: Beli Manastir)) felé, egyes vonatok pedig közvetlen eljutást biztosítanak Mohács és Pécs között.

A Villány–Mohács-vasútvonal menetrendje innen érhető el.

Története

Az eredetileg Mohács–Villány–Pécs vasútvonal komoly szerepet játszott a dél-dunántúli térség fejlődésében, mivel ez volt az első vasút a térségben.

A Pécs környéki bányászatban érdekelt Duna-Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a dunai kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a Mohács-Pécs Vasúttársaság kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6 km hosszú, a bányáktól (ma Pécsbánya) Üszög vasútállomásig tartó szakasza 1854-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt a társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a munkaerőhiány miatt az Üszög és Mohács közötti 56 km hosszú szakaszt csak 1857. május 2-án adták át a forgalomnak.^[2] A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, 1859. április 24-én indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9 kg/fm tömegű, „F” jelű vassínekből építették.

A társaság később két szárnyvonalat is épített, egy 7,6 km hosszú vonalat Üszög és Szabolcs (ma Mecsekszabolcs) között, valamint egy 5,7 km hosszú vonalat az üszögi tárnákhoz. A szárnyvonalakat 1873. augusztus 16-án nyitották meg.

A Mohács-Pécsi Vasúttársaságot 1946. január 1-jével államosították.

Forgalom

A vonalon eredetileg ütemes menetrend szerint közlekednek személyvonatok Villány és Mohács között. Reggel Mohács-Pécs és este Pécs-Mohács viszonylatban biztosítják a közvetlen eljutást.

2020. június 6-a és 2022. augusztus 28-a között a járványügyi menetrend miatt vonalon csupán egy vonatpár közlekedett, a többi járatot autóbusszal pótolták.^[3][4] Jelenleg napi 6 pár Villány–Mohács és napi 4 pár Pécs–Mohács viszonylatú vonat közlekedik. 2020-tól a vonalon a Bzmotok helyett már korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorvonatok közlekednek.

Járművek

A gőzvontatás idején MÁV 424-es és MÁV 375-ös mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A dízelvontatás időszakában kezdetben MÁV M43-as, MÁV M46-os, MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok közlekedtek.

2020 óta a vonalon korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorkocsik közlekednek. 2021-ig Bzmot 2009 decemberéig MDmot motorvonatok is közlekedtek a vonalon (Leginkább a Pécs–Mohács viszonylaton fordultak elő). A tehervonatokat MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok vontatják.

• 
  A Siemens Desiro kívülről
• 
  Belső kép a Siemens Desiróról
• 
  A Siemens Desiro vezetőállása
• 
  A Siemens Desiro vezetőállása
• 
  Ülések a Siemens Desirón

Jegyzetek

További információk

• 150 éves a Mohács - Pécs vasútvonal (archivált változat)