Vitányi-rögök

Vitányi-rögök
A pusztafalui határátkelő felé vezető műút
A pusztafalui határátkelő felé vezető műút
ElhelyezkedésBorsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi része
Besoroláskistáj
Fontosabb településekPusztafalu
Népesség
Népesség260 fő
Népsűrűség13 fő/km²
Népesség alakulásacsökken
Városi népesség0%
Településsűrűség1 db
Vallási megoszlás85,6% református, 5,6% római katolikus, 2,2% görög katolikus
Földrajzi adatok
Terület20 km²
Lakott terület1.4 %
Lakatlan terület98.6 %
Vízterület0 km²
Legmagasabb pont577 m
Folyóvizeknincs
Állóvizeknincs
IdőzónaCET
Térkép

A Vitányi-rögök Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyik kistája. A szlovák határ mellett található, területén egyetlen kistelepülés, Pusztafalu helyezkedik el. A névadó Vitány település (ma Vilyvitány része) a kistáj területén kívül fekszik. Egy része a Zempléni Tájvédelmi Körzet része.

Földtan

A kistájat földtani eredete választja el a szomszédos Hegyközi-dombságtól és a Központi-Zempléntől, törésvonalakkal jól elhatárolható ezektől. Mai helyzetét a variszkuszi hegységképződés folyamán nyerte el, alapja gneisz és csillámpala: ezek több, mint 900 millió éves korukkal az ország legidősebb metamorf képződményei közé tartoznak.

Vizek

A kistáj vízfolyással nem rendelkezik, felszín alatti vízkészlete is szerény, egyetlen forrása a Cseresznyés-forrás.

Gazdaság

A Filkeháza és Füzér közti országútból ágazik ki a pusztafalui bekötőút, mely gyengébb minőségben a szlovák határ felé is folytatódik. Trianon előtt fontos határátkelő volt Nagyszalánc és Kolbása, illetve az Izra-tó felé, 2006 óta kerékpárral ismét átjárható. Egykor bányászat is folyt itt (malomkövet és kaolint is kitermeltek. 2001-ben a munkanélküliség aránya a 40%-ot is meghaladta, 2007-re ez 18,2%-ra csökkent. Lakossága elöregedőben van, egyre fogyatkozik.

Látványosságok

A területen két tanösvény (Kormos Bába tanösvény, Ősrög tanösvény) is végigjárható.

Források

  • szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  • szerk.: Berki Zoltán, Hevesi Attila: Zempléni-hegység turistakalauz (magyar nyelven). Budapest: Cartographia (2015) 
Sablon:Magyarország tájai
  • m
  • v
  • sz
Magyarország földrajzi nagy-, közép- és kistájai
Alföld
Illancs •  Bácskai löszös síkság
Érd–Ercsi-hátság •  Váli-víz síkja •  Közép-Mezőföld •  Velencei-medence •  Sárrét •  Sárvíz-völgy •  Dél-Mezőföld •  Enyingi-hát •  Káloz–Igari-löszhátak •  Sió-völgy
Drávamenti-síkság
Dráva-sík •  Fekete-víz síkja •  Nyárád–Harkányi-sík
Taktaköz •  Borsodi-ártér •  Hevesi-ártér •  Szolnoki-ártér •  Jászság •  Tiszafüred–Kunhegyesi-sík •  Szolnok–Túri-sík •  Tiszazug •  Hortobágy
Alsó-Tisza-vidék
Marosszög •  Dél-Tisza-völgy
Hatvani-sík •  Tápió-vidék •  Gyöngyösi-sík •  Hevesi-sík •  Borsodi-Mezőség •  Sajó–Hernád-sík •  Harangod
Közép-Nyírség •  Északkelet-Nyírség •  Délkelet-Nyírség •  Dél-Nyírség •  Nyugati-Nyírség (vagy Löszös-Nyírség)
Hajdúhát •  Dél-Hajdúság
Kisalföld
Szigetköz •  Mosoni-sík •  Fertő-medence •  Hanság •  Kapuvári-sík •  Csornai-sík •  Rábaköz
Marcal-völgy •  Kemenesalja •  Pápa–Devecseri-sík
Komárom–Esztergomi-síkság
Győr–Tatai-teraszvidék •  Igmánd–Kisbéri-medence •  Almás–Táti-Duna-völgy
Nyugat-magyarországi-
peremvidék
Felső-Zala-völgy •  Kerka-vidék •  Göcsej •  Egerszeg–Letenyei-dombság •  Principális-völgy •  Zalaapáti-hát •  Alsó-Zala-völgy •  Zalavári-hát •  Mura bal parti sík
Dunántúli-dombság
Kis-Balaton •  Nagy-Berek •  Somogyi parti sík •  Balaton •  Balatoni-riviéra •  Tapolcai-medence •  Keszthelyi-riviéra
Nyugat-Külső-Somogy •  Kelet-Külső-Somogy •  Dél-Külső-Somogy
Marcali-hát •  Kelet-Belső-Somogy •  Nyugat-Belső-Somogy •  Közép-Dráva-völgy
Mecsek és
Tolna–Baranyai-dombvidék
Mecsek •  Baranyai-hegyhát •  Völgység •  Tolnai-Hegyhát •  Szekszárdi-dombság •  Pécsi-síkság •  Geresdi-dombság •  Villányi-hegység •  Dél-baranyai-dombság •  Zselic
Dunántúli-középhegység
Tátika-csoport •  Keszthelyi-fennsík •  Badacsony–Gulács-csoport •  Balaton-felvidék •  Vilonyai-hegyek •  Veszprém–Nagyvázsonyi-medence •  Kab-hegy–Agártető-csoport •  Sümeg–Tapolcai-hát •  Devecseri-Bakonyalja •  Öreg-Bakony •  Bakonyi-kismedencék •  Keleti-Bakony •  Veszprém–Devecseri-árok •  Pápai-Bakonyalja •  Pannonhalmi-dombság •  Súri-Bakonyalja
Vértes–Velencei-hegyvidék
Bársonyos •  Által-ér-völgy •  Móri-árok •  Vértes-fennsík •  Vértes peremvidéke •  Gánti-medence •  Zámolyi-medence •  Sörédi-hát •  Lovasberényi-hát •  Velencei-hegység
Gerecse •  Etyeki-dombság •  Zsámbéki-medence •  Budai-hegyek •  Tétényi-fennsík •  Budaörsi- és Budakeszi-medence •  Pilisi-hegyek •  Pilisi-medencék
Észak-magyarországi-
középhegység
Börzsöny
Kosdi-dombság •  Nézsa–Csővári-dombság •  Központi-Cserhát •  Galga-völgy •  Ecskendi-dombság •  Cserhátalja •  Terényi-dombság •  Szécsényi-dombság •  Karancs •  Litke–Etesi-dombság •  Gödöllői-dombság •  Monor–Irsai-dombság
Magas-Mátra •  Nyugati-Mátra •  Déli-Mátra •  Keleti-Mátraalja •  Nyugati-Mátraalja •  Mátralába •  Parád–Recski-medence
Bükk-fennsík •  Északi-Bükk •  Déli-Bükk •  Tárkányi-medence •  Egri-Bükkalja •  Miskolci-Bükkalja •  Tardonai-dombság •  Upponyi-hegység
Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
Aggteleki-hegység •  Alsó-hegy •  Rudabányai-hegység •  Szalonnai-hegység •  Bódva-völgy •  Tornai-dombság
Központi-Zemplén •  Abaúji-Hegyalja •  Tokaji-hegy •  Szerencsi-dombság •  Hegyalja •  Hegyköz •  Vitányi-rögök
Észak-magyarországi-medencék
Alsó-Ipoly-völgy •  Középső-Ipoly-völgy •  Nógrádi-medence •  Zagyva-völgy •  Medves-vidék •  Heves–Borsodi-dombság •  Tarna-völgy •  Ózd–Egercsehi-medence •  Pétervásárai-dombság •  Sajó-völgy •  Putnoki-dombság •  Szendrői-rögvidék •  Rakacai-völgymedence •  Cserehát •  Hernád-völgy •  Szerencsköz
Forrás: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap